Miközben Ausztráliában, Kanadában, Amerika egyes részen, Angliában, Franciaországban, Portugáliában, Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Olaszországban már kitiltották az okostelefonokat az iskolákból, Hollandiában – és Magyarországon – még csak az idén vezetik be ezt a szabályt. Igaz, a legtöbb helyen az iskoláknak joguk van helyileg alkalmazni az előírásokat.
Magyarországon épp ez verte ki a biztosítékot: vagyis, hogy centralizált rendelettervezet született az okos- és egyéb eszközök megregulázásáról. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ezeket a kérdéseket helyben kell szabályozni, nem felülről előírni.
A PDSZ közleményben tiltakozik a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet ellen.
Mint írják: „A tervezet átgondolatlan és kidolgozatlan. A korlátozott tárgyak esetében meg kellene hagyni az intézmények számára a saját hatáskörben való intézkedést, vagyis az okoseszközök használatát házirendben kellene szabályozni. Semmi sem indokolja, hogy erről központi döntés legyen, s ennek értelmében mindenkire érvényes jogszabály szabályozza iskolai használatukat, tárolásukat. A jogszabálytervezet tehát életszerűtlen és felesleges többletterhet jelent az intézmények számára, ugyanakkor semmit nem old meg.”
Fotó: Depositphotos
Van, ahol már visszavonulót fújnak
Az UNESCO 2023-as GEM-jelentése szerint – amely az okostelefonok iskolai betiltását javasolja minden korosztály számára – az adatok azt mutatják, hogy az azokban az országokban, amelyek betartják a korlátozásokat, javul a tanulmányi teljesítmény és kevesebb a zaklatás.
Ezzel szemben egyes országokban a korábbi szigorításokat mégis kezdik feloldani, vagy már vissza is vonták korlátozó döntéseiket. Sőt, kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy igen kevés a bizonyíték arra, hogy a tilalmak valóban elérik-e a céljukat.
Kanadában több iskolai körzet, melyek elkötelezettek voltak a tilalom mellett, később visszavonta azokat, mert túl nehéz volt fenntartani, illetve most már lehetővé teszik a pedagógusok számára, hogy a saját osztályaikra szabott döntéseket hozzanak.
Hasonlóképpen visszavonták a tilalmat New York-ban, részben azért, mert azok megnehezítették a szülők számára a kapcsolattartást gyermekeikkel.
Van, ahol nem nőtt a tanulók hatékonysága
Egy kutatócsoport ezért áttekintette a témában azt az egyelőre még igen kevés tanulmányt, amely a mobiltelefonok iskolai betiltásával foglalkozik, és érdekes dolgok derültek ki.
Négy tanulmány ugyan azt bizonyította, hogy enyhén javultak a tanulmányi eredmények a telefonok betiltása után, de ebből kettő azt találta, hogy ez a javulás csak a hátrányos helyzetű vagy gyengén teljesítő tanulókra vonatkozott.
Egyes tanulmányok próbálták a részleges kitiltásokat alkalmazó iskolákat összevetni a teljes tilalmakkal élő intézményekkel –, de ez végül lehetetlen vállalkozásnak bizonyult.
Három tanulmány azonban semmilyen különbséget nem talált a tanulmányi eredmények között, függetlenül attól, hogy volt-e mobiltelefon-tilalom vagy sem. Pedig a vizsgálatok közül kettő nagyon nagy mintákat használt. Az egyik az összes norvég iskola 30 százalékát vizsgálta, míg egy másik országos felmérés volt, méghozzá Svédországban. Mindez azt jelenti, hogy az eredmények meglehetősen megbízhatóak.
Egyeseknél pozitív, másoknál negatív mentális hatások jöttek elő
További két tanulmány azt támasztotta alá, hogy a mobiltelefon-tilalom pozitív hatással volt a hallgatók mentális egészségére.
Két másik kutatás ugyanakkor nem mutatott ki különbséget a pszichológiai jólétben a mobiltelefonok betiltása után. Három tanulmány azonban arról számolt be, hogy a diákok mentális egészsége és jóléte nagyobb kárt szenvedett, miután betiltották a telefonokat. A tanulók jobban szorongtak attól, hogy nem tudták használni a telefonjukat. Ez különösen akkor mutatkozott meg, amikor a diákok a járvány után visszatértek az iskolákba, mivel a bezárás alatt nagyon hozzászoktak eszközeikhez.
Zaklatás: itt is megosztóak a kutatási eredmények
Négy tanulmány arra mutatott rá, hogy kis mértékben csökkent az iskolai zaklatás a telefontiltások következtében, különösen az idősebb diákok körében. Ám két másik vizsgálat azt erősítette, hogy az iskolákban lévő mobiltelefonok növelik az internetes zaklatást.
Két kutatás azonban arra is rámutatott, hogy az online áldozattá válás és zaklatás többször fordult elő a mobiltelefon-tilalommal rendelkező iskolákban, mint a tiltás nélküli iskolákban.
Bár a tanulmány arról nem gyűjtött adatokat, hogy az online zaklatás iskolaidőn belül vagy azon kívül történt. A szerzők szerint ennek az az oka, hogy a diákok a telefonos tiltást büntetésnek tekintették, ami kevésbé tette egyenlővé az iskolai légkört, és kevésbé volt pozitív. Ezzel szemben más kutatások a pozitív iskolai légkört a kevesebb zaklatással magyarázták.
A szakértők szerint még ha a telefonos kitiltások hatékonyak is lennének, nem kezelnék az iskolai zaklatás nagy részét. Egy 2019-es ausztrál tanulmány szerint az internetes zaklatás áldozatainak 99 százalékát szemtől szembe is zaklatták.
Magyarországon mindenesetre 2024. szeptember 1-jétől az iskolákban bevezetik a mobiltelefonok tiltását. Az erről szóló rendelettervezetre a társadalmi hozzászólásokat július 26-ig lehet megtenni, de nincs kétség afelől, hogy be fogják vezetni. Hogy az iskolák hogyan fogják megoldani a helyenként több százezer forintos vagyon tárolását és őrzését, vajon naponta alá fognak-e íratni az eszközökről átvételi, majd kiadatási elismervényt, mi lesz, ha valaki másét viszi haza, egyáltalán ki lesz az a személy, aki szeptembertől többletteherként megkapja a feladatot – ez egyelőre még az új tanév titka.
