Akik nem fogadják el, hogy közalkalmazotti jogviszonyuk január elsejével köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakul, döntésüket szeptember végéig tudathatják munkáltatójukkal, a jogviszonyuk november végével szűnik meg, és október végéig kell ellátniuk feladatukat – közölte korábban Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az RTL arra emlékeztet, augusztus elsejéig érvényes az az átmeneti szabály, amelynek alapján a távozni kívánó pedagógusok a lemondásukat egy hónapos lemondási idővel nyújthatják be, a munkavégzési kötelezettség alól pedig a teljes időre mentesülnek, ugyanakkor végkielégítés nem jár számukra.
Takács Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a portálnak azt mondta, számos esettel találkozott, amikor a munkáltatók hatalmi pozíciójukkal visszaélve, az egyébként is bonyolult jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálták megnehezíteni a távozó pedagógusok dolgát.
Mint mondta, az augusztus elsejéig fennálló feltételek mellett távozó pedagógusoknak meg kell kapniuk az utolsó havi bérüket, vagyis egy hónapig arra az időszakra is jár pénz, amikor már nem dolgoznak, illetve a szabadságukat meg kell váltani abban az időszakban, amikor már a lemondási idejét tölti. Sok munkáltató szokott azzal próbálkozni, hogy ezekre a napokra kiveteti a szabadságot a munkavállalóval, de ez jogellenes – hangsúlyozta a jogsegélyszolgálatot működtető jogász.
A közalkalmazotti törvény szerint egyébként húsz ledolgozott év után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés járna, ám Takács Ádám szerint a pedagógusok szerzett jogát sérti, hogy az új szabályozás szerint csupán háromhavi összeget fizetnek. A TASZ szerint alapjogi szempontból egyébként is aggályos a státuszváltás, és külön probléma, hogy még a végkielégítéseket is csökkentett mértékben fizetik ki.
Azzal is fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha kilépnek, akkor soha többé nem helyezkedhetnek el a pályán. Ilyen szabály nincs – ha valaki lemond, és utána újra szeretne máshol tanítani, annak nincs jogi akadálya – húzta alá a jogi szakember.