Felemás eredménnyel zárult az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülése, amelyen a garantált bérminimum, valamint a korkedvezményes nyugdíjak megtárgyalását tűzték napirendre a résztvevők. A munkavállalói oldal képviselői az eddigi 8-9 százalékról 10 százalékra növelte a jövő évi bruttó bérnövekedéssel kapcsolatos követelését, míg a munkaadói oldalon nem alakult ki egységes álláspont a reálkeresetek emelkedését illetően.
Egyetértés született a résztvevők között abban, hogy a garantált bérminimummal kapcsolatos tárgyalásoknak két szinten kell folyniuk, egyrészt az OÉT berkein belül, másrészt pedig ágazati szinten. Az összegszerűség tekintetében azonban komoly nézetkülönbség alakult ki a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői között.
Míg a munkaadók egy része január 1-től 80000 forintos, július 1-től pedig 83600 forintos bérminimumot javasol, a munkáltatók másik hányada 4,5 százalékos reálkereset emelkedést tart indokoltnak. A szakszervezetek ezzel szemben 10 százalékot javasolnak. A 4,5 százalékot a munkavállalók képviselői nem tekintik tárgyalási alapnak, sőt azt nem emelkedésnek, hanem egyenesen reálbér csökkenésként értékelik, nyilatkozott Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője.
A korkedvezményes nyugdíjakat illetően már eddig is komoly szakmai tanácskozások folytak, és várhatóan 2010-re lesz egységes koncepció. A szakszervezetek azonban túl távolinak találják a három évvel későbbi időpontot. Ezzel együtt úgy gondolják, hogy az ütemterv kidolgozása nem is annyira szakmai, mint inkább a tapasztalatokból vett hozzáállást igényel.
Csizmár Gábor, a munkaügyi minisztérium államtitkára szerint nincs akadálya annak, hogy bizonyos, különösen veszélyes munkakörökkel kapcsolatos kockázatelemzéseket előrehozottan tárgyaljanak, de a korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatos paradigmaváltás annyira átfogó változtatást igényel, hogy nem lehet erről a kérdésről kellő megalapozottság hiányában tárgyalni.
