11,9 százalékkal haladták meg a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbi értékeket az idei első negyedévben. A legjobban a költségvetési szervezeteknél dolgozók jártak, akik 15,4 százalékos pluszt könyvelhettek el, míg a versenyszférában 10,5 százalékkal lőtt ki ez a mutató, derül ki a KSH kedden közölt statisztikájából.
135 ezret viszünk haza átlagban
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 135 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 ezer, a szellemi foglalkozásúak pedig 173 700 forintot vihettek haza átlagban.
A bruttó keresetek összességében 5,7 százalékkal, ezen belül a versenyszférában 5,4, a költségvetés területén pedig 6,5 százalékkal nőttek egy év alatt. Jelentősen felülmúlták a versenyszféra keresetnövekedési átlagát a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (9,7 százalék), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,7 százalék), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,4 százalék) nemzetgazdasági ágak.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 203 800, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 218 400 forintot tett ki.
Öt éve nem nőttek ennyivel a reálkeresetek
A reálkereset - a fogyasztóiár-index hat százalékos növekedése mellett - 5,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - ennél nagyobb pluszt csak 2005-ben könyvelhettek el a munkavállalók az elmúlt öt évben. A versenyszférában 4,2, a költségvetési szférában pedig 8,9 százalékkal emelkedett ez a mutató.
A KSH szerint a növekedés döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítése januári és márciusi kifizetésének köszönhető.
Ezzel párhuzamosan Szolnoki Béla, a BDO Forte adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere az mfor.hu-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy a nettó keresetek elsősorban a január elsejétől bevezetett szuperbruttósításnak köszönhetően nőttek 6-7 százalékkal nagyobb mértékben a bruttó béreknél.
Tavaly 2,4 százalékkal maradt el a reálkereset az előző évitől, a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett. Ez azt jelenti, hogy 2007 után ismét csökkent a fizetésünk értéke - három éve dupla ekkora, 4,8 százalékos mínuszt voltunk kénytelenek lenyelni, igaz, akkor az infláció nyolc százalék volt.
Az elmúlt öt évben komolyabb emelkedést csak 2005-ben és 2006-ban könyvelhettünk el: akkor a reálkereset 6,3, illetve 3,5 százalékkal nőtt, 3,6, illetve 3,9 százalékos infláció mellett. 2008-ban már csak minimális, 0,7 százalékos emelkedésre voltunk képesek, miközben az infláció 6,1 százalékra kúszott fel.
Még mélyebb gödörben a munkaerőpiac
Ami a munkaerőpiacot illeti, a foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal csökkent az első negyedévben. A költségvetési szférában - a közfoglalkoztatás bővülése miatt - 5,3 százalékkal nőtt a létszám (e nélkül számolva 0,5 százalékkal visszaesett), a versenyszférában pedig 5,1 százalékkal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.
Az alkalmazásban állók száma 2010. január-márciusban átlagosan 2 millió 623 ezer volt - a költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1 millió 778 ezren dolgoztak.
Az összesített szám 2009. január-decemberben ennél több, 2 millió 661 ezer volt, ami 3,7 százalékos csökkenésnek felel meg a 2008-as 2 millió 763 ezerhez képest. Az elmúlt öt év legmagasabb értékét 2006-ban regisztrálták - akkor 2 miillió 790 ezer alkalmazott volt hazánkban.
Igaz, havi lebontásban már némi javulás tapasztalható: az alkalmazotti létszám a januári 2 millió 611 ezerről februárra 2 millió 616 ezerre, márciusra pedig 2 millió 643 ezerre emelkedett.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
