Elmarad a közszféra január 12-re tervezett sztrájkja - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MR1 Krónika című műsorában péntek reggel. Hangsúlyozta: a szakszervezetek és a kormány hajnalig négyig tárgyaltak, amikor Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára sms-ben tájékoztatta őt a megállapodásról. Ekkor egyeztek meg a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) a tizenharmadik havi fizetés megvonását kompenzáló kifizetésekről és néhány apróbb részletkérdésről.
Akik mégis megkapják a 13. havit
A részleteket ismertetve Csizmár Gábor közölte: húsz szakszervezet írta alá a megállapodást, kettő, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) és a Munkástanácsok nem. "Ez jó hír az országnak és fontos hír a munkavállalóknak is, hiszen azt jelenti, hogy a bruttó 180 ezer forintnál nem többet keresők havi kompenzáció formájában száz százalékig megkapják a 13. havi fizetésüket" - jelentette ki.
Csizmár Gábor az MTI-nek azt is elmondta, hogy a munkavállalók a bruttó 180 ezer forintos fizetés alatti keresetük 8, 33 százalékát kapják meg havonta pótlékként, a 180 ezer forint felett keresők pedig havonta fix 15 ezer forintot kapnak. A 2009-es költségvetésben e célra elkülönített 112 milliárd forintos összeg nem fedezi a megállapodást, az összesen 119 milliárd forintba "került". A fennmaradó részt vélhetően a jövő évi tartalék terhére pótolja majd ki a kormány.
Az ügy előzménye, hogy október végén a kialakult gazdasági helyzetre és a Magyarországnak hitelt folyósító nemzetközi szervek (IMF, Világbank, EKB) ajánlásaira hivatkozva a kormányfő bejelentette, hogy megszűnik a közszférában a 13. havi juttatás, és limitálják a hasonló jogcímen fizetett nyugdíjakat. Az IMF elvárása az, hogy a készenléti hitelért cserébe Magyarország nagyjából 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtson végre jövőre, és ennek – szakértők szerint - a fenti lépés volt a legkönnyebben kivitelezhető módja.
Engedett a kormány
A közszférát érintő megszorítások ugyanakkor már a döntést követően puhultak, hiszen december elején az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban már arról állapodtak meg az érintett felek, hogy december 5-én valamennyi közintézményi dolgozónak bruttó 20 ezer forint keresetkiegészítés jelenik meg a számláján. Az akkor bejelentett kompenzáció része a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság közt két éve született megállapodásnak, amely szerint ebben az évben szinten tartják a közszféra munkavállalóinak reálkeresetét.
Így 690 ezer közalkalmazott és köztisztviselő pótlólag megkapja az idei tényleges ötszázalékos bérfejlesztés és a várhatóan 6,4-6,5 százalékos infláció közötti különbséget. 2008-ban ez már a második keresetkiegészítés lesz a közintézményeknél, júliusban ugyanis a közszolgák már kaptak bruttó 15 ezer forint kompenzációt.
Decemberben emellett a jövő évre vonatkozóan is kilátásba helyezte a kormány, hogy kompenzációt kapnak a közszférában foglalkoztatottak. Csizmár Gábor akkor azt közölte: a kormány vállalja, hogy jövőre kompenzálja a közszféra 13. havi járandóságának kiesését; erre összesen 112 milliárd forintot különített el a költségvetésben.
Az államtitkár akkor úgy nyilatkozott: a kormány azt ajánlotta a szakszervezeteknek, hogy 140 ezer forintos fizetéshatárig mindenki megkapná a 13. havi illetmény helyett járó pótlékot. Csizmár Gábor szerint ezzel a közszféra dolgozói a 13. havi illetményüknek csupán az egyharmadától esnének el. Ezt az ajánlatot sikerült a mostani alkuval feljavítaniuk a szakszervezeteknek.
Nem akartak újabb sztrájkot
Ebben minden bizonnyal szerepe volt annak, hogy 2009. január 12-től határozatlan idejű sztrájkot hirdetett az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság. Miután a MÁV-ot megbénító - és jelenleg is tartó - VDSZSZ-sztrájk alaposan felborzolta a közhangulatot, a kormány vélhetőleg nem kívánt belemenni újabb komoly munkabeszüntetésbe. Erre utalhat, hogy a héten pénzt kapott a BKV - így elmaradt a csütörtökre meghirdetett sztrájk -, és most a közszolgákkal is sikerült megegyezni.
Tény ugyanakkor az is, hogy mind a BKV-t, mind a közszférát képviselő tárgyalófelek viszonylag reális követeléseket támasztottak, és - ellentétben a VDSZSZ által képviselt állásponttal - a tárgyalások során hangoztatták: figyelembe veszik a válsághelyzetet. Így annyi engedményre hajlandóak, hogy nem ragaszkodnak az eredeti megállapodásban szereplő jövő évi reálbér-növekedéshez. A reálbércsökkenést azonban semmiképpen nem tudják elfogadni.
