Amióta hazánkban hónapról hónapra csökkenő fogyasztói árakról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, gyakorta hallott vélemény volt, miszerint ebből a valóságban szinte semmit sem érezni. Ami különösebb utánajárás nélkül is megalapozottnak gondolható, hiszen statisztikáról beszélünk, vagyis az árak csökkenése csak egy átlagot jelent, melyben a legolcsóbb boltoktól kezdve a legdrágábbakig minden egység helyet kap a termékek, szolgáltatások, háztartási energia és az alkalmanként vásárolt tartós fogyasztási cikkek mellett.
Ha viszont kicsit szűkítjük a statisztikában elérhető adatokat, akkor közelebb lehet kerülni a valósághoz, ezért úgy gondoltunk, hogy veszünk egy átlagos hétvégi bevásárlást, melynek központjában a legszükségesebb dolgok szerepelnek. A bevásárlási lista fókuszába pedig egy 3 fogásos vasárnapi ebéd összeállítása került, mellette néhány elengedhetetlen dolgot is belevettünk, ami a hétvége "tartozékai" lehetnek.
Tehát ez alapján a következőket vásároltuk be:
- 2 kg bontott csirke
- 1 kg sertés karaj
- 10 db tojás
- 1 kg liszt
- 1 liter napraforgó olaj
- 2 kg burgonya
- 1 liter tej
- 250 g vaj
- 1 kg cukor
- 2 kg kenyér
- 1 kg mosópor
- 30 dkg párizsi
- 1 kg alma
Mindezért a Központi Statisztikai Hivatal átlagos árai alapján tavaly 6977 forintot hagytunk a kasszáknál. A felsorolt tételek közül egyébként a legnagyobb mértékben a vaj és a cukor ára csökkent 2014-hez képest (15,3 és 11,3 százalékkal), a legnagyobb áremelkedést pedig a mosópor és az alma mutatta, sorrendben 29,3 és 17,8 százalékosat. A kosarunkban drágult még a tojás, az olaj és a párizsi is. A teljes bevásárlás összességében 1,6 százalékkal lett drágább tavaly az előző évhez képest.
Némileg másabb a helyzet azonban, ha épp nem szükséges mosóport venni, hiszen ha ezt a nem élelmiszer jellegű terméket kivesszük a kosarunkból, akkor 1,7 százalékkal lett olcsóbb a bevásárlás egy év alatt.
Mi és hogy változott 2010-hez képest?
Képzeletben nemcsak 2014-ben, de 2010-ben is megvettük ugyenezeket a termékeket, mely alapján 5 év alatt 16,2 százalékkal lettek drágábban a mindennapok. A legnagyobb mértékben a mosópor és a burgonya ára emelkedett, sorrendben 39,2 és 31,4 százalékkal, de jelentős áremelkedést mutatott a párizsi is, 25,2 százalékkal nőtt az ára a KSH szerint. Olyan termék nem szerepel a kosárban, melyért 5 év után kevesebbet kellett volna fizetni, viszont már-már elenyészőnek nevezhető a cukor árának emelkedése, hiszen csak 2,6 százalékkal kellett tavaly többet adni érte, mint 2010-ben. A vaj 7,9, a bontott csirke pedig 8,5 százalékkal lett drágább.
Összességében 2010-ben még 6005 forintból meg lehetett úszni egy ilyen hétvégi bevásárlást szemben a tavalyi 6977-tel.
Bár gyors összesítésünk a bevásárlások drágulásáról árulkodnak, a pénztárcát önmagában ez a tétel nem igazán viselhette meg.
Tavaly ugyanis előző évhez képest 7,9 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek, míg 2010-hez viszonyítva 26,7 százalékos a növekedés mértéke. Vagyis a bérek mindkét horizonton jobban nőttek, mint a bevásárlás értéke. Mivel önmagában a bevásárláshoz mérni a béreket csalóka eredményt hozhat, a teljes infláció mutat pontosabb képet.
Egy év alatt - mint azt tudjuk - 0,1 százalékkal lettek alacsonyabbak az árak, ami mellé társul a 7,9 százalékos nettó bérnövekedés. Ez reálszinten 8 százalékos emelkedést jelent a nettóban. 5 év alatt pedig 16,8 százalékkal lett drágább az élet, miközben a fizetések 26,7 százalékkal emelkedtek. Reálszinten ez szintén pluszt, 10,5 százalékosat jelent.
Székely Sarolta
mfor.hu
