A KSH adatai szerint a reálkeresetek az év első két hónapjában 4 százalékkal nőttek az előző évihez képest. A versenyszférában 3,5 százalékkal, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal nőtt a reálkereset. A nettó keresetek a versenyszférában 9,8 százalékkal, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,3 százalékkal emelkedtek.
A reálkeresetek növekedése a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint annak köszönhető, hogy januárban fizették ki a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi, eseti kereset-kiegészítésének első részét.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint számítani lehetett arra, hogy februárban visszalassul a bérek növekedése, januárban ugyanis a növekedés a bérkompenzáció miatt ugrott meg. Hozzátette: A nagy volatilitás áprilisban megismétlődik, mert akkor fizetik ki a kompenzáció második részét.
A Takarékbank elemzője szerint normális időszakban aggodalmat kelthetne, hogy a versenyszférában a bérkiáramlás a januári 5,2 százalékról februárra 4 százalékra lassult, a bónuszoktól megtisztítva ugyanakkor 4,7-ről 5,2 százalékra gyorsult. Suppan Gergely szerint arról lehet szó, hogy a vállalatok a munkaadói járulék januári 5 százalékpontos csökkentését nagyrészt átadták a foglalkoztatottaknak. Az elemző pozitívumonként értékelte, hogy a bérköltség nem növekedett a gazdaságban.
A bérkiáramlásnak fogyasztásra gyakorolt hatásáról Suppan Gergely elmondta, hogy januárban már mutatkoztak pozitív jelek, a kiskereskedelmi forgalom hó/hó alapon növekedést mutatott. Stabil és lassú növekedésre szerinte akkor lehet számítani, ha elindul a foglalkoztatás bővülése, ami függ attól is, hogy az új kormány politikája hogyan fogja a piacot javítani.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a folyamatokat a következő hónapokban - amikor kisimulnak az adatok - lehet értékelni, a közszférában ugyanis nagyon hullámzó a bérek alakulása, januárban nagy növekedés, februárban nagy visszaesés volt.
A versenyszférában a bruttó bérnövekedés elmarad az inflációtól - mutatott rá a makroelemző. A nettó bérek a szuperbruttósítás bevezetése és az adóváltozások után növekedést mutatnak. A versenyszféra alkalmazottainak nagyjából a fele azonban a hivatalosan bejelentett kereset mellett zsebbe is kap jövedelmet, így nehéz érdemi következtetéseket levonni arról, hogy az erőteljes nettó jövedelemkiáramlás hogyan változtatja a fogyasztást - mondta.
Mivel a feketén kifizetett jövedelmeket az adóváltozás nem érinti, a foglalkoztatottak jövedelme az idén legfeljebb az inflációval megegyező mértékben tud emelkedni a makroelemző szerint. A munkanélküliség és egyéb terhek további növekedésének üzenete az, hogy - bár kisebb mértékben mint tavaly -, az idén is folytatódik a fogyasztói kereslet csökkenése, javulás az idén nem várható.
MTI/Menedzsment Fórum
