A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint tavaly a létminimum összege 87 351 forint forint egy hónapban, ami azt jelenti, hogy egy felnőtt esetében minimálisan ekkora összegre volt szükség a létfenntartáshoz. A tavalyi adat annyiból mindenképpen különlegesnek számít, hogy 0,01 százalékkal kevesebb az előző évinél, és ilyenre 2008 óta egyszer sem volt még példa. A csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy deflációt regisztráltak éves átlagban Magyarországon.
Mindenesetre az a minimális csökkenés nem sokkal javított a helyzeten, hiszen továbbra is rendkívül nagy a differencia a minimálbérhez képest, mely tavaly nettó szinten 66 483 forint volt. Vagyis elméletben 20 868 forinttal több pénzt kellett volna előteremtenie a minimálbérért dolgozóknak annak érdekében, hogy egy minimálisan kielégítő szinten tudjanak élni. A differencia jelentős, egyedüli pozitívum, hogy ez 2011 óta a legalacsonyabbnak számít. Előtte azonban - például 2007-ben - volt, amikor 14 696 forint volt a különbség a két érték között.
A létminimum értékek egyébként minden főbb kategóriában csökkentek minimálisan, így:
- egy nyugdíjas esetében 78 616 forintot jelentett a korábbi 78 759 forint után
- 2 felnőtt egy gyermek esetén a háztartás létminimuma 209 642 forint volt a korábbi 210 024 után
- 2 felnőtt 3 gyermek esetén pedig 288 258 forint a korábbi 288 783 után.
Mire költöttek a háztartások?
A KSH kiadványa a létminimum értéke mellett azt is részletezi, hogy hogyan is alakultak a személyes kiadások a vizsgált időszakban. Ennek alapján tavaly a háztartások a kiadásaik
- 31,8 százalékát költötték élelmiszerre, ami valamivel kisebb arány, mint az előző évben,
- 27,6 százalékát lakásfenntartási kiadásokra,
- ennek 57,1 százalékát háztartási energia vásárlására, ami az összes személyes kiadás 15,8 százaléka volt.
- 16,6 százalékát a közlekedés, hírközlés folyó költségei tették ki.
- 9,5 százalék jutott egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra,
- oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,6 százalék.
mfor.hu
