A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön reggel tette közzé a létszám és keresetekre vonatkozó statisztikáját, mely rávilágít arra, hogy a kormány azoknál a rétegeknél, ahol be tud avatkozni a folyamatokba, olyan emeléseket hajtott végre, melyek révén több maradhat az érintettek zsebében.
A most megjelent statisztika szerint ugyanis a közszféra közfoglalkoztatottak nélkül számított rendszeres bruttó átlag bére lényegében az inflációval megegyező mértékben, 2,7 százalékkal nőtt. Ám mivel idén a bruttó 220 ezer forint feletti keresetek esetében is teljesen kivezetésre került a szuperbruttó, a februárra közölt 146 250 forintos nettó bér 3,7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Mindezt 2,8 százalékos infláció felett.
Ezzel szemben a versenyszférában februárban 216 ezer forint volt a rendszeres bruttó bér. Az előző évhez mért emelkedése nem éri el a februári éves infláció szintjét, mindössze 2,4 százalékkal haladja azt meg. A szuperbruttóval kapcsolatos változás itt is él természetesen, a nettó bérek mégis mindössze 2,7 százalékkal haladják meg a 2012 februárit. Most a KSH egyébként 149 390 forintot közölt a magánszektor átlagos nettó bérére. Mindez azért történhet, mert a vállalkozások a lecsökkent jövedelmezőségüket a személyi jellegű ráfordítások visszafogásával is próbálják meg visszaállítani.
A fentiek azt igazolják, hogy a kormány azokban a szektorokban - közszféra, nyugdíjasok és minimálbéresek -, ahol befolyással élhet a bérekre, megkezdődött a választási kampány. Itt ugyanis az inflációnál jóval nagyobb emelést szorgalmazott, például a nyugdíjak és a minimálbérek 5,2 százalékos emelése, aminek eredménye az lett, hogy jóval többet érnek a juttatások és a bérek, mint például a magánszektorban dolgozóknál, ahova a kormány keze nem tud elérni.
Még mindig van hova lejjebb
Az alkalmazotti létszámadatokat tekintve az mondható el, hogy nemzetgazdasági szinten van hova süllyedni még a januári történelmi mélyponthoz viszonyítva is. Egy hónap alatt ugyanis a KSH által közölt 2,567 millió alkalmazásban álló 7000 fős csökkenés eredménye. Ezzel pedig egy újabb historikusan alacsony szintre helyezkedett ez az adat. Előző évhez viszonyítva az eltérés 46 ezer fős, aminél nagyobb eltérésre legutóbb 2011 év elején volt példa. Ennek a felét egyébként a közfoglalkoztatással lehet magyarázni, mivel idén februárban még egyáltalán nem indultak be a programok szemben a tavalyi év második hónapjával.
A versenyszférában továbbra sem mutatkozik az igazi fellendülés jele, bár talán óvatos optimizmussal tekinthetünk az adatokra. A 2013 februári 1,784 millió dolgozó ugyanis valamivel több mint 11 ezerrel marad el az egy évvel korábbi állapottól. Az öröm az ürömben pedig az, hogy a mostani eltérés a csökkenési ciklus második legalacsonyabbjának számít. 2012 januárja óta ugyanis minden hónapban ennél lényegesen nagyobb volt az éves bázison számolt eltérés a létszámadatokban.
Székely Sarolta
mfor.hu
