3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Csak egyszer fordult elő, 1999-ben, hogy a bruttó béremelés javasolt felső határánál alacsonyabb bérkifizetést regisztrált az év végén országos átlagban a Központi Statisztikai Hivatal, amióta bérszabályozás helyett az országos érdekegyeztető fórum ajánlásai befolyásolják az országos bérek alakulását a versenyszférában.

1992-től 2007-ig mindig magasabb volt a tényleges emelés a javasolt konkrét értéknél, vagy ha alsó, közép és felső értéket jelöltek meg, illetve sávos ajánlást tettek, akkor a felső értéket, illetve a sáv tetejét haladta meg az év végi tény néhány százalékponttal. De voltak olyan évek is amikor ez elérte a 4 vagy akár a 7 százalékpontos többletet is.

Az ajánlások 1992-től 1997-ig egy konkrét értékre vonatkoztak. Ehhez képest a tény 1992-ben 3,6 százalékponttal, 1993-ban 7,1 százalékponttal, 1994-ban 5,4 százalékponttal volt magasabb. 1995-ben nem tudtak megegyezni a kölcsönösen elfogadható bérajánlásról, 1996-ban a tény 4,7 százalékponttal volt magasabb, 1997-ben 4,3 százalékkal.

A fórum ezt követően már alsó, középső, felső értéket, vagy sávot jelölt meg. Az 1998-ban ajánlott felső értékhez képest 2,5 százalékponttal volt több a tény, a középértékhez viszonyítva pedig 4,25 százalékponttal. Az 1999-ben ajánlott béremelési mérték felső határához képest 0,2 százalékponttal maradt el a tény, de a középértékéhez képest már 1,2 százakkal több volt. A 2000-ben elfogadott ajánláshoz képest ez a többlet 3,2 illetve 4,4 százalékpontot jelentett, a 2001-ben elfogadotthoz képest 3,8 illetve 5,3 százalékpontot, a 2002-ben elfogadotthoz viszonyítva 2,8 illetve 3,5 százalékpontot. A 2003-ra szóló megállapodás nem a bruttó bérre, hanem a reálbérre vonatkozott. Akkor a fórum azt javasolta a versenyszférának, hogy olyan bruttó béremelést valósítson meg, amely 4,5 százalékos reálbéremelést garantál. Akkor ezt az ajánlást 2,8 százalékponttal teljesítette túl a versenyszféra reálbérben.

A 2004-re kötött egyezség felső értékéhez képest a tény 1,2 százalékpontos, a középértékéhez viszonyítva 1,8 százalékpontos többletet jelentett. A 2005-re elfogadott ajánlás egy konkrét értékre vonatkozott, a tény ennél 0,9 százalékponttal volt több. A 2006-ra elfogadott sávos ajánlás felső értékéhez képest a tény 4,3 százalékponttal, a középértékhez képest 4,8 százalékponttal volt több. A 2007-re vonatkozó ugyancsak sávos ajánlás felső értékénél a tény a számítások szerint körülbelül 2 százalékponttal lesz több, a középértéknél körülbelül 2,75 százalékponttal.

Ezek a bruttó béremelések a versenyszférában reálértékben igen eltérő eredményeket jelentettek. Így 1992-ben és 1993-ban még mínuszban volt a reálbér 0,2 százalékkal és 1,4 százalékkal, aztán 1994-ben plusz 5,9 százalékot ért el, majd 1995-ben mínusz 10,4 százalékot, 1996-ban is mínuszban 3,4 százalékot.

Ezt már minden évben reálbéremelés követte, 1997-ben 4,7 százalékos, 1998-ban 3,7 százalékos, 1999-ben 1,4 százalékos, 2000-ben 2,1 százalékos, 2001-ben 5,3 százalékos, 2002-ben 10,2 százalékos, 2003-ban 7,3 százalékos, 2004-ben 1,1 százalékos, 2005-ben 4,6 százalékos, 2006-ban 4,4 százalékos. A reálbér 2007-ben valószínűleg ismét mínuszban lesz 3-4 százalékkal.

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!