A magyarok nagy többsége (86%) szerint széleskörű probléma korrupció az országban, azonban nyolc tagállamban még rosszabbnak érzik hazájuk korrupciós helyzetét a megkérdezettek, a görögök egyenesen 96 százaléka gondolja úgy, hogy mindent elural a korrupció - foglalja össze a lakosságra vonatkozó jelentést a k-monitor.
Mennyire széles körű a korrupció? (Eurobarométer)
Az üzleti szereplők körében végzett felmérés (letölthető innen) még elszomorítóbb képet mutat: a ciprusi cégek mindegyike, azaz 100 százaléka, a román és görög vállalatok 96, az olaszok 94, míg a spanyoloknál 93, a horvátoknál 92 százaléka a cégeknek gondolja azt, hogy országukban széles körben elterjedt a korrpció.
A magyar gazdaság szereplői közvetlenül a horvátok után következnek: a magyar cégek 91 százaléka ítéli széles körűnek a korrpuciót.
Az üzleti szereplők körében mért EU-átlag 67 százalék. A leggyakoribb formái a korrupciónak a válaszolók szerint, hogy előnyben részesítik a cégek a barátokat és családtagokat (47%), és nagyjából hasonló arányban (44%) tartják ezt jellemzőnek a közszférában is.
Mennyire gondolja országában széles körben elterjedtnek a korrupciót? (Eurobarométer)
2015 óta egyébként kissé emelkedett azon cégek aránya, amelyek szerint a kivételezés és a korrupció akadályozza a gazdasági versenyt (68-ról 74 százalékra).
Aggasztó, hogy majdnem az összes EU-országban úgy érzi a cégek legalább fele, hogy az üzleti szféra és a politika közti túl szoros kapcsolat korrupcióhoz vezet. A görög cégek 97, a bolgárok 94, a románok 93, a ciprusi és cseh cégek 92-92 százaléka érzi így.
Az EU-átlag 79 százalék, a magyar cégek éppen ez alatt érzékelik a korrupciót (78%).
A túl közeli kapcsolat a politika és a gazdaság között korrupcióhoz vezet (Eurobarométer)
Dánia és Luxemburg az a két ország, ahol a cégek radikálisan másképp vélekednek az üzleti és a politikai szféra közeledésének korrupciós veszélyéről.
Úgy látszik, a magyar közbeszerzési gyakorlat nem sokban különbözik az uniós viszonyoktól: a a megkérdezett cégek egyharmada (32%) vett részt legalább egy közbeszerzési eljárásban az elmúlt három évben, és 60 százalékuk szerint nem akadályozta őket a korrupció egy tender elnyerésében, míg 31 százalékuk viszont igennel válaszolt. Uniós szinten 3 százalékkal csökkent a cégek által érzékelt korrupció a nyilvános tendereken.
A korrupció megakadályozta-e az elmúlt 3 évben, hogy közbeszerzést nyerjen? (Eurobarométer)
Figyelemre méltó, hogy a nemleges válaszok aránya Magyarországon jóval az uniós átlag alatt van - noha nem kiugróan alacsony, mint Bulgária vagy Románia esetében -, és viszont a második legmagasabb a "Nem tudom" választ adók aránya. Ugyanez figyelhető meg a szlovák, az olasz, a brit vagy a cseh cégek esetében is.
Látványosan különbözik a kis és a nagy cégek véleménye a kérdésben: míg a kicsik 33, addig a nagyoknak csak 17 százaléka akadályozta őket egy közbeszerzés elnyerésében a korrupció.
Ami viszont a legaggasztóbb az üzleti szféra számára - különösen Magyarországon -, az a transzaprencia szinte teljes hiánya: Magyarország az uniós felmérésben az utolsó lett, a magyar cégek látják a legkevésbé átláthatónak és ellenőrzöttnek a politikai pártok támogatását.
Csak 8 százalék vélekedik úgy, hogy megfelelően ellenőrzött és átlátható a pártok támogatása, az EU-átlag háromszor ekkora. Az ezzel nagyon egyet nem értők tábora viszont a legmagasabbak között van az egész Unióban (82%), míg az átlag 68%.
Abban is az uniós felmérés utolsó harmadában végeztünk, hogy az üzleti szereplők szerint mennyire pártatlanok az állam által foganatosított korrupcióellenes intézkedések.
(Eurobarométer)
A korrupció érzékelése a lakosság körében
Dobogósok vagyunk azok között, akik szerint az elmúlt három évben nőtt a korrupció a lakosság körében végzett felmérés szerint. A magyarok 58 százaléka szerint romlott a helyzet az utóbbi időben, csupán 4% gondolja, hogy javult. Csak a Ciprusban és Spanyolországban vallják többen, hogy nagyobb a korrupció, mint három éve. Érdemes összevetni a magyar és a lengyel adatokat. Az EU másik illiberális államában a megkérdezettek 29 százaléka szerint ugyanis csökkent a korrupció, és csupán 15 százalékuk gondolja úgy, hogy rosszabb lett a helyzet. Vagyis az illiberális állam kiépítése nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon a korrupció növekedésével.
A felmérésben első helyen végeztünk, amikor arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy mennyire tartjuk elfogadhatónak, hogy a közigazgatásban vagy közszolgáltatásokkal kapcsolatos eljárás során ajándékot vagy pénzt adunk, vagy szívességet teszünk. A megkérdezettek 10 / 3 / 11 százaléka ezt mindig elfogadhatónak tartja, 50 / 40 / 48% pedig időnként tartja elfogadhatónak és ez jelentősen rosszabb, mint az EU-s átlag.
Mennyire elfogadható ajándékokat adni a közszférában dolgozóknak? (Eurobarométer)
Mennyire elfogadható pénzt adni a közszférában dolgozóknak? (Eurobarométer)
Aggasztó eredmény továbbá, hogy a magyarok csupán 35 százaléka utasítja el a korrupciót, és nálunk csak a Lettek megengedőbbek (34%). Különösen rosszul festenek ezek a számok, ha azt nézzük, hogy az EU-ban a megkérdezettek 70%-a utasítja el a korrupciót és az éllovas Finnországban és Portugáliában 84% százalék az arányuk. Az sem örömteli, hogy az EU-ban fiatalok körében elfogadottabb a korrupció, mint az idősebbeknél.
Mennyire elfogadhatatlan a korrupció? (Eurobarométer)
Nagyjából az EU-s átlagot (26%) hozzuk, amikor arról van szó, hogy van-e saját, hétköznapi korrupciós tapasztaltunk, viszont ez így is jelentős (7% pont) romlás a 2013-as eredményekhez képest. Ennél a kérdésnél amúgy a Románok viszik a prímet 68%-kal, míg a Dánoknál és Hollandoknál csupán 4% ez az arány.
mfor.hu
