Kedden délelőtt mutatta be az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete (MTA KRTK KTI) immár 13. alkalommal publikált, a munkapiac és a foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató Munkaerőpiaci tükör című kiadványát. Az esemény alkalmából rendezett tájékoztatón az egyes fejezetek főbb tartalmi elemeit és következtetéseit is ismertették.
Évtizedes csúcson a foglalkoztatás?
Az elmúlt időszakban a 15 és 64 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája évtizedet csúcsra emelkedett, hiszen elérte az 58 százalékot. A számok alakulása azonban érdekes folyamatokat tár elénk Cseres-Gergely Zsombor, az MTA KRTK közgazdásza. "Miközben a foglalkoztatottak száma a vizsgált korcsoportban emelkedik 2011 júniusa óta, addig a népesség 70 ezer fővel szűkült" - hívta fel a figyelmet a szakember.
Szerinte az adatokat mindenképpen szükséges a tavalyi évben megemelkedett volumenű közfoglalkoztatással korrigálva is megvizsgálni (havonta átlagosan közel 100 ezren voltak így foglalkoztatva), vagyis a csökkentett foglalkoztatottak arányát a népességhez viszonyítva. A foglalkoztatás eme formája ugyanis csak annyiban képes hozzájárulni a piac rugalmasságához, amennyire javítja az integrációt, vagyis az átjárhatóságot az elsődleges és a másodlagos piac között. Enélkül novemberben az 58 százalékos foglalkoztatási ráta már csak 56,5 százalékos értéket mutat.(December hónapra még nem állnak rendelkezésre a közmunkások számára vonatkozó adatok)
Másik tényező, ami még nagyban befolyásolja az csúcsra kerülő statisztikát, az a külföldre vándorlók száma. Vagyis azok, akik a munkaerőpiaci statisztika megkérdezéses módszertana alapján megjelennek az adatokban, miközben ingázással, vagy kiköltözés után más országban dolgoznak. A létszámuk növekedése a válság után nagyobb ütemre váltott. "Ha a közfoglalkoztatás után az ő számukkal is korrigáljuk az alapadatot, akkor már csak 54 százalék körüli rátát kaphatunk, egy enyhén csökkenő trendet" - mondta Cseres-Gergely Zsombor.
A tájékoztatón kiderült még az is, hogy a foglalkoztatási és az intézményi statisztika közötti jelentősebb eltérést a külföldre kimenők növekedése és a külföldről hazánkba érkező dolgozók létszámcsökkenése is fokozza.
Alapvetően pozitívan hathat a dolgozókra a cég felvásárlása
A tanulmányban kiemelt figyelmet szenteltek még a külföldi vállalatok dolgozóinak bérére is hazánkban, mivel alapvetően ambivalens megítélés alá esik, ha egy külföldi vállalat megjelenik a belső piacon. Telegdy Álmos, az MTA KRTK munkatársa szerint, ha kompetitív a munkaerőpiac, akkor alapvetően nincs ok a különbségre a bérekben. Ha azonban nő a felvásárlás után a cég termelékenysége, akkor történhet profitmegosztás, illetve a magasabb bért bevethetik ösztönzőként, illetve a dolgozó, a szaktudás megtartására is.
A kutatások során kiderült, hogy a belföldi vállalatokkal szemben a külföldi tulajdonban lévők munkatermelékenysége sokkal nagyobb, ráadásul a havi bér is sokkal magasabb, majdnem duplája a belföldi vállalatéhoz képest, több nőt és felsőfokú végzettségűt alkalmaznak.
Ami a béreket illeti, a felvásárlást követően a nyers adatok szerint 46 százalékkal lettek magasabbak a bérek, ha ezt iparág, régió, valamint a vállalatok egyedi sajátosságaival és hasonló tényezőkkel korrigáljuk, végeredményben akkor is jelentős, 15 százalékos bérnövekedésről tanúskodnak a számokat.
Ezen felül különböző mértékben egy vállalaton belül mindenki részesül béremelésben. A nők 12, a szakmunkások 15, míg egy felsőfokú végzettséggel rendelkező 36 százalékos emelést tapasztalhat, az irodai dolgozóknál szintén 12, a szolgáltatási területen dolgozók pedig 10 százalékot. Ennek magyarázata, hogy a termelékenység ha megnő, megteremti a lehetőséget a béremelésre.
mfor.hu
