Nem kell a külföldi munka a magyarnak

Hol és hány magyar dolgozik?

Fazekas Zsolt szerint a pályakezdők, akik főleg nyelvtanulás céljából vállalnak külföldön munkát, leginkább Nagy-Britanniát, Németországot, Ausztriát és Franciaországot részesítik előnyben. Ugyanakkor a multinacionális cégeknél elhelyezkedő menedzserek ott dolgoznak, ahol arra lehetőségük nyílik: legtöbbször belső álláshirdetések útján választanak munkahelyet.

Az unió nagyjából egymillió betöltetlen álláshelyére a magyarok közül a vendéglátósok, a bébiszitterek, az építőipari segédmunkások, a hentesek, a házi betegápolók és az egészségügyi dolgozók pályázhatnak jó eséllyel. Menedzseri szinten elsősorban a nem helyi sajátosságokkal rendelkező munkaköröket - mérnök, pénzügyi szakember - töltik be gyakran külföldön hazaiak. Gyakori, hogy regionális középvezetőként dolgoznak egy másik országban, ahol a magyar cég ügyeiért is felelnek.

Hazánkban tavaly 54 721 engedélyt adtak ki a munkaügyi központok külföldi munkavállalóknak a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint. Összehasonlításul: 2000-ben 40 ezer, 2005-ben 53 324, míg 2004-ben közel 65 ezer volt ez a szám. A múlt évben a legtöbb engedélyt a román állampolgárok kapták, mintegy 33 ezret általános, 1900-at pedig mezőgazdasági szezonmunkára.

A magyarországi munkalehetőséget elsősorban a magyar nemzetiségű munkavállalók veszik igénybe. A második ebben a rangsorban Ukrajna: az innen érkező - többnyire szintén magyar nemzetiségű - dolgozók 8900 általános és 280 mezőgazdasági szezonmunka engedélyt válthattak ki. A Szerbiából érkező, jórészt magyar nemzetiségű embereknek 1900 munkavállalási engedélyt adtak ki. Kínaiaknak 1470, mongoloknak 790, japánoknak 730, németeknek 710 ilyen dokumentum jutott.

A 2004-ben belépő új tagállamok egymás között nem alkalmaznak korlátozást, de a munkavállalást elvileg regisztráltatni kell. Ez alapján mintegy 16 ezren vállaltak munkát Magyarországon ezekből az országokból tavaly. Döntő részük (mintegy 15 ezren) Szlovákiából regisztráltatta magát.

Kovács Géza szerint hazánkban elsősorban az építő-, a szolgáltató- és a feldolgozóiparban helyezkednek el külföldiek. Bár Romániából érkeznek legtöbben, számuk évről évre csökken. Ez a tendencia a jövőben is folytatódhat, hiszen inkább nyugatabbra mennek a jobban fizető állásokért. Hozzátette: egy kormányrendelet alapján hazánkban akár 80-85 ezer külföldi is dolgozhatna, azonban ezt a keretet évek óta nem sikerült feltölteni.