Csütörtökön nyújtotta be a Költségvetési Bizottság az adótörvényekhez azokat a módosító javaslatokat, melyek az októberben benyújtott Matolcsy-csomag lépéseit vezetnék át a törvényeken. A javaslatokból az újonnan bevezetésre kerülő közműadó részletei is kiderültek.
A távhő cégeket is megsarcolják
Matolcsy októberi bejelentését követő napon megjelent EDP-jelentés szerint a távhő vezetékek nyomvonala nem lenne érintett a közműadóban, a bizottság által benyújtott javaslat azonban már a hővezetékeket is a közművezeték fogalmába sorolja. Vagyis ha az adott önkormányzat a közműadó kivetése mellett dönt, az olykor önkormányzati résztulajdonban lévő távhőcégeket is megsarcolnák. Tehát részben önmagukat adóztatnák meg. Erre tökéletes példaként szolgálhat a Pécsi Távfűtő Kft., melynek 51 százalékban a városi önkormányzat a tulajdona. Hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni ilyen esetben, azt egyelőre nem tudjuk.
Az mfor.hu felkeresett két távhőcéget a módosítás tartalmával kapcsolatban. A Főtáv Zrt. kapcsolati és üzletfejlesztési igazgatója Balog Róbert kérdésünkre elmondta: "Nagy meglepetést nem okozott, hogy a módosító javaslatban már a hővezetékeket is említik a közműadóval kapcsolatban, tehát számítottunk arra, hogy előbb-utóbb akár egy későbbi módosítás révén a távhővezetékeket is említik. A meglepetés lényegében az volt, amikor a bejelentéskor a hővezetékek kimaradtak a felsorolásból".
Végzetünk egy gyors kalkulációt is, hiszen ahogy azt Balog Róbert is elmondta, a társaság honlapján elérhető a távhővezeték nyomvonalának hossza, és az adó mértéke is ismert. A Zrt. összesen 473,3 kilométer hosszú nyomvonallal rendelkezik (171 km az észak-budapesti régióban, 131 km a kelet-budapesti régióban és 171 km a dél-budapesti régióban). Az önkormányzat maximum 100 forintos adót szabhat ki, ami azt eredményezi, hogy a cégnek legfeljebb 47,3 millió forintos kötelezettsége keletkezhet a közműadó kapcsán. Ez a tavalyi 1,8 milliárdos adózás előtti eredményt tekintve nem okoz jelentősebb érvágást.
Megkerestük még a Debreceni Hőszolgáltatót is, ahol csak annyit feleltek a kérdésünkre, hogy a módosító javaslatokkal egyelőre nem foglalkoznak, majd csak az elfogadott törvényre kívánnak reagálni, és akkor foglalkoznak a kérdéssel. Addig ahhoz tartják magukat, ami az első bejelentéskor került nyilvánosságra, vagyis a távhőcégeket nem érinti a közműadó.
Egy 2005-ös adat szerint a társaság 75,7 kilométer hosszú nyomvonallal rendelkezett, ami 7,5 millió forintos adófizetési kötelezettséget jelenhet számukra. 2011-ben a társaság 574 millió forintos adózás előtti eredményt realizált, így vélhetően lehetetlen helyzetben őket sem hozná az új adónem jövő évtől.
Áthárítják, nem hárítják?
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy a cégek biztosan nem tudják áthárítani a terhet, hiszen a rezsistop, a hatósági árszabályozás ebben megakadályozza őket. Ennek ellentmond viszont a Policy Agenda legfrissebb kutatásának eredménye, mely szerint Budapesten átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a rezsiköltségek. Ebből kb. 1 százalékot tett ki csupán az áfa emelkedése, míg a többi a cégeknél maradó szolgáltatási díj növelését eredményezte. Az árak növekedése tekintetében leginkább az önkormányzati tulajdonú cégek felé húzott a kormány, illetve a fővárosi közgyűlés „keze”. Ugyanis, míg a távfűtés, csatornázás, víz-, és a gázszolgáltatás esetében nőtt az áfa nélküli szolgáltatási díj is, addig a nem fővárosi tulajdonú áramszolgáltatás esetében nettó értékben csökkent az ár.
Vidéken sem sokkal másabb a helyzet. A Policy Agenda által végzett számítás szerint Debrecenben a fontosabb szolgáltatások között (gáz, villany, távhő, víz- és csatorna) 3,6 százalék volt az átlagos növekmény. "Érdekes módon itt is az önkormányzat járt jól, mivel a saját cégeik esetében jobban emelkedtek az árak, mint a villamosenergia esetében a kormány által engedélyezett volt. Ezen a területen ugyanis mindössze 0,4 százalékkal nőtt a villanyszámla nagysága azonos fogyasztás esetén, míg távhő, víz, és csatorna esetén 4 százalék feletti növekedés volt" - írják.
Az általuk végzett számítások alapján mindenhol kijelenthető, hogy a rezsiköltségek növekedése biztosan érzékelhető volt. És ezt nem lehet csak az áfa legfelső kulcsának növekedésével magyarázni.
Ebből kifolyólag pedig könnyen lehet, hogy a plusz terhet is valamilyen formában, vagy jogcímen a távhőcégek és a többi érintett vállalat is érvényesíti az áraiban.
Székely Sarolta
mfor.hu