Az eredmények közül kiemelte az új alaptörvényt - amellyel megvetették a jövő alapjait -, a gazdasági összeomlás elkerülését és a korábban rosszul működő rendszerek, például az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, az adósságkezelés és az adórendszer átalakítását.
Jelezte ugyanakkor, hogy még sok a tennivaló: az oktatásban például nincs ok elégedettségre, mert bár helyes, hogy ma már állami felügyelet alatt van az ágazat, de meg kell állítani a diákok teljesítményének gyengülését. "Ha nem leszünk Európa egyik legokosabb népe, akkor nem leszünk versenyképesek sem" - fogalmazott a miniszterelnök. Az egészségügyben meg kell erősíteni a háziorvosi rendszert - folytatta -, mert a háziorvosok nem kapnak elegendő fizetést, nincs elegendő műszerük és képzésük sem.
A kormányfő közölte azt is, hogy a nonprofit közszolgáltatási rendszer kiépítésén keresztül lát lehetőséget további rezsicsökkentésre a háztartásoknál, de "az igazi nagy lépés most az lenne", ha az energia az iparnak is olcsóbb lenne, sőt a cél az, hogy 2018-ra Európában Magyarországon kerüljön a legkevesebbe az ipar működéséhez szükséges áram.
Orbán Viktor kijelentette továbbá: ha megszületnek a szükséges bírósági ítéletek, várhatóan május végére, a még bajban lévő devizaalapú lakáshiteleseket is kihozzák a jelenlegi reménytelen helyzetből. Megjegyezte, úgy látja, a bankokban is megvan a szándék a megállapodásra.
A bankokról szólva ismét kifejtette azt a véleményét, amely szerint nincs az ország kezében a saját sorsa, ha a pénzügyi rendszernek legalább a fele nincs magyar kézben. Tájékoztatása szerint az OTP-vel együtt jelenleg 30-40 százalék ez az arány. Megjegyezte egyébként, hogy szerinte a magyar bankrendszerben nincs elég verseny, "túlságosan leosztottak a pozíciók".
Kitért a mezőgazdaság helyzetére is, emlékeztetve arra a korábbi döntésre, amely szerint a jövőben a nagybirtokok aránya legfeljebb húsz százalék lehet, a fennmaradó résznek kis- középgazdálkodók kezében kell lennie. Ezért alkották meg a földtörvényt - magyarázta -, amelyért "meg kell majd vívnunk". Értékelése szerint ugyanis bár a "rezsicsata" a legerősebb küzdelem az idén, de erősség szempontjából "a második számú küzdelem a földcsata lesz" Brüsszellel. Az elmúlt négy évről szólva Orbán Viktor megismételte azt az álláspontját, amely szerint a kormány kétharmados többsége volt az ország legfőbb versenyelőnye.
Összegzése szerint ma már átláthatóbb, biztonságosabb a magyarok élete, mint négy éve. Példaként hozta, hogy ma egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy elveszik a nyugdíját, a nyugellátásokat ugyanis megvédték, sőt emelték is. Azt is mondta, hogy az új adórendszer miatt "komolyan lehet gondolni", hogy munkából megélhet egy család. Az a gazdasági rendszer jó, amely munkára ösztönöz, és minél több pénzt hagy az embereknél, vagyis amelyikben a személyi jövedelemadó minél alacsonyabb - jelentette ki.
A kormányfőt a miniszterelnök-jelölti vita kérdéséről is kérdezték. Azt mondta: szerinte az elmúlt négy évben minden vitát lefolytattak a ország nyilvánossága előtt. Ráadásul az emberek láthatták, milyen az élet, ha a szocialisták kormányoznak, és milyen, ha a Fidesz-KDNP van kormányon, vagyis minden információ a választók rendelkezésére áll - tette hozzá.
"Úgy látom (...), hogy valójában nem is vitázni akarnak velem, hanem támadni akarnak engem, leginkább ócsárolni. Ehhez én nem kellek, ezt nélkülem is megtehetik" - fogalmazott az ellenzék vitakezdeményezéséről.
Az interjúban szóba kerültek a Seuso-kincsek is, amelyekről Orbán Viktor szerda délután jelentette be, hogy visszaszereztek és hazaszállítottak a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan műtárgyak közül hét alkotást. "Azért hoztuk haza, mert a miénk. Mindig is a miénk volt" - fogalmazott a tévéműsorban a kormányfő. Hozzátette, bár fizettek a kincsért, de ezt a visszaszerzés költségeként könyvelték el, nem pedig vételárként. Közölte egyúttal, dolgoznak azon, hogy a tizennégy darabos dísztárgyegyüttes másik fele is Magyarországra kerüljön.
MTI
