4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az év első hónapjában rendszeresen alacsony szintre kerül az alkalmazásban állók száma hazánkban, ám idén - mivel a munkaerőpiacot kvázi a közfoglalkoztatás tartja életben- a folyamatok eredményeként historikus mélyponton van a létszám.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön reggel tette közzé a létszám és kereset statisztikáját, mely nem tár elénk túl szép képet. 2013 januárjában nemzetgazdasági szinten az alkalmazásban állók száma 2,754 millió volt, ami az előző havinál 69 ezerrel, az egy évvel korábbi állapotnál pedig 8000-rel kevesebb. Ami viszont még elszomorítóbb, hogy ez a szám 2008 januárja óta látott legalacsonyabb szintet jelenti (a KSH eddig visszamenőleg közli az adatokat).

A változás mögötti folyamatokat nézve egyrészt meg kell említeni egy természetes folyamatot, mely a szezonalitással van összefüggésben, hiszen ilyenkor kevesebb munkalehetőséget kínál az építőipar és a mezőgazdaság. Másrészt a két fő ágazat egymástól eltérő viselkedése adja a magyarázatot arra, hogy 5 éve nem látott mélyponton az alkalmazásban állók száma az öt főnél többet foglalkoztató vállalatok esetében.

A versenyszféra...

A versenyszférában éves bázison már 2011 decembere óta, tehát több mint egy éve csökkenés mutatkozik az alkalmazotti létszámban, aminek egyik oka a foglalkoztatási költségek jelentős megugrása, másfelől strukturális gondok is nehezítik az ágazati foglalkoztatás javulását. 2013 januárjára 1,788 millió alkalmazottról számolt be a KSH. Ennél kevesebben legutóbb 2010 márciusában, tehát közel három éve dolgoztak a magánszektorban. Akkor 1,783 millióan álltak alkalmazában. A friss létszámadat az előző havi adat után közel 5000 fős csökkenés eredménye, az előző évinél pedig 10 ezer fővel alacsonyabb, miközben decemberben még 38,5 ezres volt az elmaradás az előző évi szinthez képest.

A folyamatokból azonban jelenleg nem lehet következtetéseket levonni a jövőre vonatkozóan, hiszen egyelőre nem tudni biztosan, hogy a mostani, éves bázison 10 ezres, vagyis a csökkenő trend második legkisebb differenciája a közelgő trendforduló előjele-e, vagy az alacsony bázisnak köszönhető. Nagyobb esélyét ugyanakkor a második opciónak látjuk, de ez egy hónap múlva már világosabban fog látszani.

A közszféra...

A közszféra létszáma 2013 januárjában 682 ezer volt (közülük 32 ezer volt a közmunkás). Ez a szám az előző hónaphoz képest majdnem 64 ezerrel alacsonyabb, az egy évvel korábbi állapottól pedig 43 ezer fővel marad el. A közszféra dolgozói létszámát nagyban befolyásolja elsősorban a közfoglalkoztatás, hiszen, amikor az év folyamán a másodlagos munkaerőpiac aktívan működött, a létszám a 770 ezer főt is elérte.

A korábbinál nagyobb volumenben működő közfoglalkoztatásnak a kormány kiemelkedő szerepet szán a munkaerőpiac rendbe tétele és a foglalkoztatás növelése terén. Az már többször is beigazolódott, hogy mióta a versenyszféra képtelen érdemben hozzájárulni a munkaerőpiaci javulásához, egyedüli mozgatórugóként a közfoglalkoztatás marad. Januárban ez még nagyon minimális szinten pörög, csak később kezdődik a felfutás, tehát ez is hozzájárult ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten a dolgozói létszám mélypontra került.

Másfelől a kormány a költségvetési szféra leépítését is folytatja elbocsátások és a intézményi átszervezések révén, ami a közfoglalkoztatással ellentétben csökkenti a statisztikai adatot.

Elkezdett növekedni a reálbér

A bruttó bér nemzetgazdasági szinten 2013 januárjában 223,8 ezer forint volt, ami mindössze 2,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, miközben az elemzők 4 százalék feletti emelkedést prognosztizáltak előre.

A nettó bér 3,9 százalékkal emelkedett egy év alatt 146,6 ezer forintra, ez annak köszönhető elsősorban, hogy a nettókat befolyásoló szuperbruttó idén már kivezetésre került, így ugyanannyi bruttóból többet visz haza legalább bruttó 202 ezerért foglalkoztatott dolgozó. Az emelkedés, tekintve a januári 3,7 százalékos inflációt, egy nagyon minimális, bár inkább stagnálással egyenértékű reálnövekedést eredményezett. A következő hónapokban azonban a fogyasztói árindex további csökkenése fokozhatja a reálbérek növekedését.

A versenyszférában a bruttó bér 230,7 ezer forint, a nettó kereset pedig 151,1 ezer forint volt, utóbbi 4,6 százalékkal magasabb a tavaly januárinál, tehát a magánszektorban dolgozók esetében közel egy százalékos reálbér-emelkedés következett be.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!