Míg a versenyszférában a meleg utalványok használata jelentős növekedést mutat, addig a hideg utalványok esetében csökkenés tapasztalható: míg 2003-ban 2,1 millió, addig 2007-ben csupán 1,8 millió munkavállaló választotta utóbbit - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos ötödik évi, az étkezési utalványok gazdasági és társadalmi hatásairól szóló felmérésében.
A versenyszféra munkáltatói 2007 év elején dolgozóik 58 százalékát részesítették hideg és 18 százalékát meleg étkezési utalványban. Utóbbi értéke jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékát éri el, s ezzel a középmezőnyben helyezkedik el az uniós mezőnyben.
Az elmúlt évek eredményeiből az látszik, hogy a munkaadók egyre többet költöttek melegétel-utalványra, azt fel tudják használni a munkavállalók, és folyamatosan javulnak az étkezés infrastrukturális feltételei a munkahelyen és annak környékén, mondta Ádler Judit, a GKI kutatásvezetője sajtótájékoztatón.
A meleg ebédre van igény
A felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók szemében munkanapokon stabilan magas a meleg ebéd fogyasztásának jelentősége (a dolgozók 65 százalékának van erre igénye). Magyarországon a dolgozók 65 százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 32 százalékuk teszi ezt munkahelyén vagy az annak környékén található étteremben.
A munkaadók és a munkaválallalók infrastrukturális ellátással kapcsolatos válaszai meglepően nagy eltérést mutatnak: míg az előbbiek szerint az alkalmazottak 18 százalékának van módja meleg étel fogyasztására a munkahelyen, 66 százalékának pedig annak környékén, utóbbiak szerint ez az arány 50 és 79 százalék. A meleg ételt szállító cégek szolgáltatásai is egyre szélesebb körben elérhetőek.
A meleg utalvány népszerűségét mutatja: arra a kérdésre, hogy váltana-e erről hideg utalványra, a megkérdezettek 86 százaléka nemmel válaszolt.
Az éttermeknek is megéri
Az étkezési utalványt beváltó vendéglátóhelyek 75 százaléka 2003 és 2007 között döntött annak elfogadásáról. Az érintett cégek közel nyolcvan százaléka szerint megéri jeggyel foglalkozni. Kétharmaduk úgy véli, a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmukat. Utóbbi esetben 47 százalékuk gépekbe ruházna be, 73 százalékuk pedig új főállású dolgozót venne fel.
A kutatás során a válaszadók számára felkínált hipotetikus étkezési jegy értékemelkedési eset (5500-11 ezer forintos hideg-meleg arány), továbbá a GKI által vizsgált más variációk (ötezer-11 ezer, ötezer-11 500, ötezer-12 ezer) számszerű eredményei azt mutatták, hogy az ÁFA-bevételek és a bérközterhek elmaradása lényegében kiegyenlítik egymást. A nyereségadó ágon képződő kiesés annál kisebb, minél alacsonyabb az étkezési utalványok értékének tömege.
Emelik a meleg utalványok értékét?
A meleg utalványokra való áttérést a két utalvány adómentes értékhatára közötti távolság további széthúzásával lehet leginkább elősegíteni, legalábbis Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint. A gazdaságkutató intézet a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan (ötezer forint), a meleg értékét viszont emeljék fel 11 ezer forintra.
A szakember szerint a meleg étkezési utalványoknak számos másodlagos pozitív hatása van: hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és nem utolsósorban elősegíti az életmód javítását.
Kovács Zita
