2014 vége előtt két nappal sikerült aláírni a kormánynak és az érdekképviseleteknek a bérmegállapodást, melynek értelmében néhány ezer forinttal ismét emelkedik idén a minimálbér. A változás természetesen nemcsak a bruttó és nettó összegeket érinti, de az államkasszába utalt pénzeket is növeli.
szerk.: a számításainkat egy gyermektelen dolgozóra vonatkozóan készítettük el. A családi adókedvezmény csökkenti az általa befizetett adó mértékét.
Idén a 105 ezer forintos bruttó bérből
- a munkavállaló szja, nyugdíj- és egészségügyi-járulék címén 36 225 forintot,
- a munkaadó szociális hozzájárulási adóként és szakképzési hozzájárulásként a bruttó felett még 29 925-öt utal az államkasszába.
Magasabb fizetést szeretne? (X)
Ez összesen 66 150 forintot jelent, ami a 2014-es összegnél 2205 forinttal több. Ezzel szemben a minimálbéres dolgozó 2292 forint pluszt kap, csak 87 forinttal többet, mint az állam. A helyzet egyébként roppant egyszerű, hiszen akármelyik tételt (bruttót/nettót/munkavállalói adókat és járulékokat/munkavállalói járulékokat) nézzük, minden 3,4 százalékkal emelkedik 2014-hez képest.
Az adórendszer 2010 óta végrehajtott gyökeres átalakítása miatt már teljesen más, közel sem ennyire egységes képet kapunk, ha arra vagyunk kíváncsiak, "ki nyert" a minimálbér elmúlt 5 évi emelésein?
A 2010 óta eltelt időszakban a bruttó minimálbér 42 százalékkal emelkedett, vagyis 73 500-ról 105 ezerre nőtt. Az első látásra jelentős pluszból azonban nem sok maradt, hiszen a nettó mindössze 14 százalékkal növekedett. Míg 2010-ben a minimálbéresek 60 236 forintot kaptak kézhez, 2015-ben 68 775 forint "üti a markukat". Vagyis a 31,5 ezer forintos bruttó növekedés a gyakorlatban 8500 forint pluszt jelentett. Most pedig jön a költői kérdés: hova tűnt a többi?
Az adójóváírás kivezetése lapátolta a dolgozók zsebéből az államkasszába az összeget. Igaz, ezt kompenzálandóan 2012-ben drasztikus - majdnem 20 százalékos (15 ezres) minimálbér-emelésről döntött a kormány -, ebből azonbn alig 300 forint plusz jutott a dolgozónak.
Ez az oka annak, hogy az 5 éves változásokat tekintve nem tudunk egységes képről beszélni az egyes tételek emelkedését illetően. Tehát a bruttó bér 43 százalékos növekedése "kézzel foghatóan" 14 százalékos pluszt jelentett. A bruttóból munkavállalói oldalon 173 százalékkal több pénzt vonnak el adók és járulékok formájában, mint tették azt 2010-ben (akkor a már említett adójóváírás miatt minimális adót kellett fizetni), a munkaadónak a tehernövekedés miatt 43 százalékkal kerül többe foglalkoztatnia egy minimálbérest idén, mint 5 évvel ezelőtt. Magyarán mondva jóval többet adózik a munkavállaló, jóval többet fizet a munkaadó, aminek eredménye lett az, hogy az állam is jóval több pénzhez jut a minimálbérre bejelentettek után.
Míg 2010-ben 34 212 forint ment az államkasszába egy dolgozó után (munkaadói és munkavállalói járulékok és adók címén), idén ez 66 150 forintot jelent. A növekedés 93,4 százalékos, amivel meg is válaszoltuk a kérdést: az állam lett az elmúlt évek minimálbér emeléseinek "nyertese".
Gondolatkísérlet!
A gondolatot tovább is lehet még fűzni, ha ugyanis ezt a nominálisan 31 938 forintos pluszt felszoroznánk a minimálbérért dolgozók számával, számszerűsíthetnénk az állami "nyereséget". Pontos adat ugyan nem áll rendelkezésre a minimálbéresek számáról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elmúlt néhány évi adóstatisztikái alapján viszont becsülhetünk egy 1-1,1 milliós létszámot. Így megközelítőleg 32-35 milliárd forint többletet jelenthetett az államkasszának a minimálbér elmúlt években végrehajtott emelése, illetve az adójóváírás kivezetése.
FONTOS azonban megjegyezni, hogy ennek az összegnek biztosan csak egy része folyik be ténylegesen az állakasszába, a többi a családi adókedvezménynek köszönhetően az érintetteknél marad. Arra vonatkozóan pedg nem rendelkezünk megközelítő adattal sem, hogy a minimálbéresek közül hányan érvényesítik a családi adókedvezményt.
A legfrissebb adat szerint 2013-ban egyébként 1,345 millióan dolgoztak a minimálbérért vagy annál kevesebbért. Ha ezt elfogadjuk 2014-es adatnak a minimálbéresekre vonatkozóan, és senki nem venne igénybe családi adókedvezményt, akkor 2,9 milliárddal többet fizethetnének az érintettek az államnak azért, mert a kormány 3500 forinttal emelte a bruttó minimálbért idén.
Székely Sarolta
mfor.hu
