21 millió forint az átlagos bruttó éves bére a Magyarországon működő német cégek ügyvezetőinek, ezen belül az alapbér meghaladja a 17 millió forintot. A középszintű vezetők fizetése ennek nagyjából a fele - ezt mutatja a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum vezetői tanácsadó cég aktuális javadalmazási felmérése.
Jobb munka - magasabb mozgó bér
A kutatás során megvizsgálták azt is, hogyan viszonyul a vállalat eredményességéhez a változó bér. Kiderült, hogy annál a vállalatnál, ahol átlagon felüli a teljesítmény, ott a mozgó bér jóval magasabb, mint a kevésbé sikeres cégeknél – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Bár a menedzseri fizetések általában nem függnek közvetlenül attól, milyen iparágban tevékenykednek az adott vezetők, néhány szektorban - pénzügy, gyógyszeripar és elektronika - magasabb átlagos bérek tapasztalhatók, mondta a Menedzsment Fórum kérdésére Maria Smid, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: a válság hatására annyiban átalakulhat a kép, hogy a nagyobb bajban lévő pénzügyi ágazatban mérséklődhetnek a vezetői javadalmazások.
Megéri nagycégnél főnök lenni
Az egyéni fizetések összege szempontjából döntőnek bizonyult a dolgozó helye a hierarchián belül, valamint a vállalat nagysága. Utóbbi különösen a vezető beosztásúak fizetésére jellemző: a nagyvállalatoknál gyakran hatvan százalékkal többet keresnek, mint a kisebb cégeknél foglalkoztatott kollégáik.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a legmagasabb javadalmazásokhoz Budapesten juthatnak a dolgozók, a legalacsonyabbhoz pedig Kelet- illetve Dél-Magyarországon. A női munkavállalók bére még mindig jóval alacsonyabb férfi kollégáiknál: nagyjából harminc százalékkal kevesebb fizetéshez juthatnak. Ez az arány hasonlóan alakul a legtöbb uniós országban.
A felmérés szerint a német cégek 6,2 százalékos béremelést terveznek hazánkban jövőre. Bár az elmúlt tíz évben jellemző volt, hogy az előre jelzettnél magasabb fizetéshez jutottak a munkavállalók, a nehéz gazdasági körülmények miatt most valószínűleg a prognosztizált összeg fog realizálódni.
A folyó évben a bérek és fizetések tényleges emelkedése 8,5 százalékot ér el, és ezzel kismértékben meghaladja a kamara által a gazdaság egészére előre jelzett 7,5 százalékot.
Egyelőre nincsenek nagy elbocsátások
Bár a megkérdezett cégek többsége elégedett a hazai szakképzett munkaerővel, de a helyzet még mindig nem mondható jónak. Továbbra is hiány tapasztalható mérnökökből, műszaki emberekből, kutatásfejlesztőkből, illetve programozókból is.
Arra az újságírói kérdésre, terveznek-e nagyobb arányú leépítéseket a vizsgált cégek Magyarországon, Maria Smid elmondta: egyelőre nehéz előre látni, hogyan próbálják a veszteségeket enyhíteni a cégek. A következő hónapokban viszont már kiderülhet, milyen eszközökhöz kívánnak nyúlni a gazdasági folyamok hatására. Hozzáfűzte: a kutatásba bevont cégeknél egyelőre nem tapasztalhatók durva elbocsátáshullámok.
Kovács Zita
Menedzsment Fórum
