A Budapest Bank legfrissebb kutatásában 25 és 59 év közötti ingatlantulajdonosokat kérdezett a szülői házból való elköltözésről, a mobilitási kedvről, illetve az első és jelenlegi saját tulajdonú otthonuk megvásárlásának körülményeiről, ide értve annak kiválasztását és a finanszírozását is. Mint kiderült, a megkérdezettek átlagosan 23 évesen költöztek el a szüleiktől, az első saját ingatlanukhoz pedig jellemzően 27 éves korukban jutottak hozzá. Az esetek több mint harmadában (40%) már a családi fészekből történő elköltözés évében meglett a saját tulajdonú otthon, a többiek viszont átlagosan 8 évet vártak erre.
Az első saját tulajdonú ingatlan minden második válaszadónál (51%) családi ház volt, 25 százalékuk panellakásba, 24 százalékuk pedig egyéb társasházi típusú lakásba költözött. Az ingatlanokat 69 százalékuk vásárolta, 17 százalékuk pedig inkább az építkezést választotta. Az első új otthonba a megkérdezettek 77 százaléka párjával vagy házastársával együtt költözött be.
Nem szívesen költözködnek a magyarok
Amennyiben a megkérdezettek jelenlegi ingatlanát nézzük, a családi házban élők aránya 58 százalékra nőtt, a panellakást otthonként választók aránya pedig 17 százalékra mérséklődik tehát elsősorban a panellakások tulajdonosai mozdultak a családi házak irányába.
A magyarok továbbra sem túl mobilisak: 65 százalékuk jelenleg is az első teljesen vagy részben saját tulajdonú ingatlanában él. A válaszadók csupán harmada (35%) költözött kétszer vagy annál többször saját tulajdonú ingatlanba, de ők sem túl sűrűn teszik ezt: átlagosan 9 évente kerül sor költözésre. Ráadásul nem is szívesen mennek messzire, hiszen a többször költözők 57 százalékának az összes eddigi ingatlana ugyanazon a településen belül volt. Az esetek több mint felében (54%) nagyobb otthonra volt szükség, 27 százaléknál családi okok álltak a költözés hátterében, és mindössze minden tízedik (11%) költözött a munkahelye miatt.
Óriási toronyház épülhet a Váci úton
Meglátni és megszeretni
Az ingatlanvásárlás fontos ügy: a válaszadók 83 százaléka maga is részt vett jelenlegi lakása keresésében, 96 százalékuk pedig a végső döntés meghozatalának is aktív részese volt. Ugyanakkor a döntést a legtöbb esetben nem egyedül, hanem családtagjaival együtt hozták meg, mindössze a válaszadók 17 százaléka mondta ki a végső szót egyedül.
Az ingatlant keresők fele (51%) elsősorban ingatlan- és apróhirdetési portálokon tájékozódott, 34 százalékuk ingatlanközvetítők, egyharmaduk pedig a rokonok és ismerősök ajánlását is figyelembe vette. Érdekesség, hogy a közösségi médiát erre mindössze 8 százalékuk veszi igénybe.
A válaszadók több mint kétharmada maximum 3 hónapig keresett új ingatlant, harmaduknak (30%) ehhez egy hónapnál is rövidebb időre volt szüksége, 17 százalékuk keresett csak fél éven túl. A legtöbben (63%) 4 vagy több ingatlant is megnéznek, de a válaszadók ötöde (19%) rögtön az első megtekintett ingatlant megvette. A kiválasztásnál nem meglepő módon a legtöbben anyagi tényezőket vesznek figyelembe (66% az ingatlan árát, 40% pedig a rendelkezésére álló pénzösszeget), de az ingatlan elhelyezkedése (52%) és állapota (43%) is fontos szempont. Azt azonban, hogy új vagy használt lakásról van-e szó, mindössze a megkérdezettek 5 százaléka veszi tekintetbe.
A keresés megkezdésekor a válaszadók négyötödének (81%) van tervezett összeg a fejében, kétharmaduknak (68%) pedig nagyjából sikerült is magát ehhez az összeghez tartania a vásárláskor. Az előzetes költségtervvel rendelkezők harmada (28%) azonban végül többet költött. 50 százalékuk esetében a felújítás és berendezés került többe, 30% említette, hogy az ingatlanok ára is magasabb volt a vártnál, 27 százaléknak pedig egyszerűen annyira megtetszett az ingatlan, hogy hajlandó volt azért magasabb árat is kifizetni, mint amit korábban tervezett.
Mindössze néhány nap alatt döntünk a hitelről
Akár túllépjük a keretet, akár nem, az ingatlanvásárlás pénzügyi oldalát nem kerülhetjük meg, így érdekes kérdés, miből is vesznek ingatlant a magyar lakástulajdonosok. A válaszadók 58 százaléka vett fel hitelt, 47 százalék a megtakarítását, 33 százalékuk pedig az előző lakása árát is felhasználta ehhez.
Ha a lakáshitel kiválasztására kerül a sor, a megkérdezettek többsége (78%) a bankoknál tájékozódik, 73 százalékuk pedig személyesen is bemegy ezért a bankfiókba, nem elégszik meg a pénzintézet honlapjával. Bár az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada (67%) több hetet, akár több hónapot is szán, amely alatt több ingatlant is megnéznek, az ingatlan finanszírozásáról való döntésre ennél aránytalanul kevesebb energiát fordítanak: a lakásvásárlást hitelből finanszírozók 38 százaléka mindössze egyetlen bank ajánlatát vette figyelembe, és a hitel kiválasztására legfeljebb néhány napot (36%) vagy egy hetet (23%) szánt. Mindez annak fényében elgondolkodtató, hogy a legtöbb esetben egy-két évtizedes elköteleződésről van szó, ráadásul a megfelelő hitel kiválasztásával akár milliókat is spórolhatnának.
"A hitelfelvétel mindig komoly döntés, amely az ügyfelek életének következő tíz-húsz évére hatással lesz. Jelzáloghitel termékeink fejlesztésekor a Budapest Banknál fokozottan figyelünk ügyfeleink igényeire és a szakértő tájékoztatásra, hogy nyugodtabban vághassanak bele lakáscéljaik megvalósításába" – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. "A kutatásunk szerint a hitel kiválasztásakor a havi törlesztőrészlet mellett a teljes visszafizetendő összeg, valamint a THM nagysága és a futamidő hossza is fontos szempontnak számít, ezért olyan jelzálogkonstrukciót alakítottunk ki ügyfeleink számára, amely lehetővé teszi, hogy a futamidő hosszát, ezzel együtt a teljes visszafizetendő összeget és a THM-et is csökkentsék a számlájukra érkező jövedelem és biztonsági tartalék segítségével."
mfor.hu
