Hány privátbankárral dolgoznak, elegendő ez a létszám a bankra bízott vagyonok kezeléséhez, mennyi vagyont kezel átlagban egy privátbankár?
24 bankár dolgozik a CIB Private Banking területen, az átlagos kezelt vagyon 21 milliárd forint bankáronként. Szeretnénk bővíteni a tanácsadói létszámot a következő fél évben, hiszen egyre szofisztikáltabb porfóliókat kezelünk, ami megnövekedett odafigyelést kíván.
Az év vége ezekhez a teendőkhöz ad még olyan extra feladatokat, melyek a privátbankban különös aktualitást képeznek. Ebben az időszakban tudjuk még a befektetésekhez kapcsolódó adózási kérdéseket átgondolni, hiszen év végéig van még lehetőség tartós befektetési számlát (tbsz) és nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyitni 2021-es indulással és az ezeken elhelyezendő összegeket is átbeszélni az ügyfeleinkkel. Ezek a számlatípusok természetesen a CIB Banknál is elérhetők és a személyi bankáraink proaktívan kezelik is ezeket a feladatokat. Természetesen a tőzsdei ügyletek esetén elért nyereségeket és veszteségeket is érdemes átgondolni, hogy az szja-bevallásban érvényesíthető adóelőnyöket is maximalizálni lehessen. Ilyenkor különösen felértékelődik a szakértő és proaktív tanácsadók jelentősége.
A bankszektoron belül elérhető állások közül mennyire vonzó privátbankárnak lenni? Mi ennek a szakmának az előnye a többivel szemben?
Annak ellenére, hogy az életpályamodell viszonylag lineáris, továbbra is az egyik legvonzóbb szakma a privátbankáré. Magában foglalja az elemzői, a befektetésszakmai kompetenciákat, de ezen túl komoly pszichológiai ismerettel is rendelkeznie kell a tanácsadóknak, hiszen a legszenzitívebb ügyfélkör kiszolgálását látjuk el. Ez nem egy passzív kiszolgálói szerep, sokkal inkább partnerként tekintenek ránk az ügyfeleink.
Az infláció gyorsulása, s az annak megfékezésére hivatott kamatemelési ciklus mennyiben igényel más ügyfélkezelést a korábbi évekhez képest? Hogyan reagáltak az ügyfelek, változtak-e az elvárásaik a privátbankárokkal szemben, s ha igen, milyen irányban?
A hazai kibocsátású állampapírokba fektető ügyfeleink egy jelentős részénél is komoly igény van a reálkamat-csökkenés optimalizálására. Emiatt az általánosan megfigyelhetően preferált MÁP Plusz felől sok esetben a MÁP Prémium-kötvények irányába mozdulnak. Ugyanakkor a globálisan is tapintható inflációs félelmek miatt újra a befektetési palettára kerültek az inflációkövető kötvényekbe fektető befektetési alapok, de a devizaarányok finomhangolásával is igyekszünk többlethozamot elérni és ezen keresztül is mérsékelni a csökkenő reálkamatok kockázatát. A privátbanki ügyfélkör általában kicsit kockázatvállalóbb attitűdöt mutat az átlaghoz képest, ezért a palettánkon található kockázatosabb eszközosztályokból szélesebb merítéssel tudjuk és szoktuk ezen állampapíros befektetési eszközöket kiegészíteni, illetve a sokkal jelentősebb devizális diverzifikáció is ad lehetőséget az infláció elleni harcban.
Mennyire bízzák a befektetési döntéseiket a privátbankárokra, azaz, mennyire aktívak, szólnak bele a portfoliók alakításába?
Az ügyfeleinkről elmondható, hogy a befektetési döntéshozatal során még mindig elsősorban a személyi bankár szakértelmére támaszkodnak, de látható, hogy az utóbbi 10 évben drámaian megemelkedett az internet igénybevétele a döntéshozatal során.
A megváltozott piaci feltételek mennyire követeltek meg változtatásokat a portfoliók összetételében, mik most az arányok az egyes eszközök között, s mik voltak mondjuk a járvány előtti időszakban?
Az elmúlt bő másfél évben egyértelműen diverzifikáltabbak lettek a portfoliók. Ügyfeleink akár komolyabb kockázatokat is hajlandók vállalni, amit jól mutat az egyes eszközosztályokon belüli arányeltolódás. Míg két éve 50 százalék körül volt a kötvények és azon belül is az államkötvények súlya, addig ez mára 35 százalékos arányra mérséklődött, miközben a direkt egyedi részvénykitettség már 20 százalék közelében tartózkodik. A befektetési alapok részarányában és azon belül is a kockázat/hozam skálán a magasabb besorolás felé történő elmozdulás látható, mely most nagyjából 30 százalék körül mozog a portfoliókban. Ehhez nemcsak az ügyfelek részéről kellett egy attitűd-váltás, hanem rengeteg elemzői munka van mögötte a tanácsadóink oldaláról is.
Mindemellett a forintárfolyam mozgása is komoly lehetőségeket tartogat(ott), ennek hatása tetten érhető a portfoliókban a magyarországi átlagot jelentősen meghaladó 35 százalék körüli nemforint-eszközök súlyában.
A likviditást jelentő eszközök, úgymint a bankszámlapénz és rövid bankbetétek, hosszabb távon is megfigyelhetően stabilan 15 százalék körül mozognak a portfoliókban. Azt is meg kell viszont jegyezzük, hogy a forint volatilis mozgásával párhuzamosan ennek a devizális összetétele komoly ingadozásokat mutat, lévén, hogy az ügyfelekkel aktívan figyeljük ezeket a mozgásokat és próbálunk értéket és hozamot teremteni a folyamatokból az egyes devizák közötti konverziókkal.