Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója kétrészes szakértői cikkben foglalta össze a bizalmi vagyonkezelés nyári adócsomaggal elfogadott változásait laptársunk, a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit oldalán. A cikk első része azt mutatja be, miként változnak a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályai, különös tekintettel a vagyonrendelő, a kedvezményezett és a vagyonkiadás helyzetére.
Az új szabályozás egyértelműen meghatározza, ki minősül vagyonrendelőnek: az a személy, aki ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adja a vagyonelemet. Ennek jelentősége, hogy a kedvezményezett illetékmentességének feltételeit ettől a személytől kell vizsgálni; vagyis nem lehet utólag, pótvagyonrendelő bevonásával kedvezőbb rokoni kapcsolatot teremteni az illetékmentes vagyonkiadás érdekében.
Fontos változás, hogy a vagyonrendelő továbbra is adómentesen értékelheti fel piaci értékre a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközöket – a kriptoeszközök kivételével. A felértékelésből származó, úgynevezett nem realizált eszközérték-növekményt azonban a vagyonkezelőnek a jövőben nem csak öt évig kell nyilvántartania. Az új rendszerben ez az összeg a vagyonkiadásig megmarad a nyilvántartásban, így megszűnik az a lehetőség, hogy az öt évnél régebben felértékelt vagyon vagy annak helyébe lépő érték automatikusan adómentesen kerüljön a kedvezményezetthez. A korábbi teljes adómentesség helyét lényegében adóhalasztás váltja fel.
A szabályok a vagyonrendelő halála esetére is pontosabbá válnak. Ha a vagyonkezelő csak a vagyonrendelő halála után jut a vagyonhoz, nem kell eszközérték-növekményt megállapítani. Kedvezőbb lehet az is, ha a kedvezményezett csak a vagyonrendelő halála után kapja meg a korábban vagyonkezelésbe adott vagyont: ilyen esetben nem keletkezik jövedelem a kedvezményezettnél. A megoldás ezzel több ponton közelebb kerül az öröklés adózási logikájához.
A csomag rendezi a kedvezményezett szerzési értékének kérdését is. Ha a vagyon a vagyonrendelő halála után kerül a kedvezményezetthez, általában a megszerzéskori érték lesz az irányadó. Ha azonban a kedvezményezett még a vagyonrendelő életében, változatlan formában kapja meg az eszközt, akkor jellemzően a vagyonrendelő eredeti szerzési értékét kell figyelembe vennie. Ez különösen jelentős lehet például egy korábban felértékelt üzletrész vagy társasági részesedés későbbi értékesítésekor.
A kriptoeszközök eltérő elbírálás alá esnek: bizalmi vagyonkezelésbe adásuk adóköteles ügylet lehet, ezért már a vagyonrendelőnél is keletkezhet adófizetési kötelezettség. A kedvezményezett későbbi szerzési értékét is ehhez a speciális szabályhoz igazítják.
A vagyonkiadásnál továbbra is megmaradhat az adómentesség, ha az adott vagyonelemhez nem kapcsolódik felértékelésből eredő eszközérték-növekmény. Ha viszont a kedvezményezett a felértékelt eszköz helyett más formában – például az értékesítéséből származó pénzt – kapja meg a vagyont, az értéknövekmény osztalékként adóköteles lehet. Ez után 15 százalék személyi jövedelemadót és – a felső korlát figyelembevételével – 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szerző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabály jelenlegi szövege egyes helyzetekben aránytalan adóalapot eredményezhet, ha a tényleges értékesítési ár alacsonyabb a korábbi felértékelt értéknél.
A sorozat jövő héten megjelenő második része többek között az ingyenes vagy kedvezményes használatba adás szabályaival, a TBSZ-számlák kezelésével, a korábban létrehozott bizalmi vagyonkezelések érintettségével, az adóhatósági vizsgálatokkal és a konstrukció új szabályok melletti szerepével foglalkozik.
A teljes eredeti cikk itt olvasható: Mit hoz a nyári adócsomag a családi vagyontervezésben? – I. rész >>
