Bár az adóhatóság csak március közepén készíti el a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, amit május 20-ig lehet módosítani, kiegészíteni, semmi nem tiltja, hogy a személyi jövedelemadót (szja) fizetők korábban is beadják bevallásukat. Ennek akkor van pozitív hozadéka, ha az adózónak visszajár a már befizetett adójából. Ilyen esetben az adóhatóságnak a bevallás benyújtásától számított 30 napja van a visszajáró összeget kiutalni, vagyis
aki mostanában, február végén benyújtja bevallását, már március végén pénzéhez juthat.
Ellenben akinek visszajár pénz, de megvárja vele a május 20-i határidőt, csak júniusban láthatja viszont a neki járó összeget.
Fotó: Depositphotos
Milyen esetek lehetségesek?
A leggyakoribb a nyugdíj- és/vagy egészségcélú megtakarítások után járó adójóváírás. Fontos tudni, hogy az előző évi befizetések után járó 20 százalék kedvezményt az adózó nem saját számlájára kaphatja vissza, hanem az egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári számláján kérheti a jóváírását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).
Az adóévi önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetések 20 százaléka, illetve az egészségpénztári egyenlegből legalább két évre lekötött összeg 10 százaléka, valamint a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatásra elköltött összegek 10 százaléka kérhető adójóváírásként, ám az nem lehet több 150 ezer forintnál.
Itt különösen fontos az időtényező, ugyanis az egészségpénztárak jellemzően önsegélyező pénztárakként is működnek, a számlaegyenlegből pedig a legalább 180 napja fennálló összeg önsegélyezésre is felhasználható.
Vagyis akinek március végén jóváírják a számláján a visszajáró összeget, az ezt már szeptember végén felhasználhatja például beiskolázásra.
Egyre népszerűbb, kedvezményre is jogosító megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás. Fontos különbség az önkéntes nyugdíjpénztárhoz képest, hogy míg ott akkor juthat hozzá a megtakarított összeghez a takarékoskodó, amikor ténylegesen nyugdíjba vonul, a nyugdíjbiztosítás akkor jár le, amikor a szerződéskötés időpontjában a megtakarító jogosult lenne a nyugdíjba vonulásra. Vagyis erre a szerződéstípusra nem hat a nyugdíjkorhatár emelése.
Az adójóváírás összege itt is az adóévben befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint.
A harmadik adójóváírásra jogosító megtakarítási forma a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). Egy éve már a Magyar Államkincstárnál is nyitható ilyen számla azon személyeknek, akiknek van kincstári értékpapírszámlájuk is; ennek előnye a teljesen ingyenes számlanyitás és számlavezetés, az adómentesség, hátránya azonban, hogy itt csak állampapírban lehet megtakarítani. Ellenben a bankoknál vezetett nyesz nem ingyenes, viszont többféle befektetési forma közül is lehet választani.
A nyesz-en megtakarított összegre – hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz – akkor lesz jogosult a szerződő, ha ténylegesen nyugdíjba vonul.
Az adójóváírás mértéke itt is az adott évi megtakarítás 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint.
A jóváírás igénybe vételéhez a bevallás megfelelő rovatában fel kell tüntetni
- az adózó nevét, adóazonosító jelét,
- az igazolást kiállító pénztár adatait (név, adószám, bankszámlaszám),
- a kedvezmény összegét,
- nyugdíjbiztosítás esetén a szerződés számát és a biztosított saját biztosítói számlaszámát.
Fontos kikötés, hogy a három megtakarítási formából (tehát az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárból, nyugdíjbiztosításból, valamint nyesz-ből) származó adójóváírás összege évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. Aláhúzzuk, hogy nemcsak a megtakarító saját befizetései után vehető igénybe a 20 százalékos jóváírás, hanem például a munkaadói hozzájárulások vagy a rokonok, barátok ajándékba adott befizetései után is. Emiatt korlátja az adójóváírásnak az évi adófizetési kötelezettség összege, azaz hiába van valakinek jelentős nyugdíj- vagy egészségcélú befizetése, az arra járó adójóváírás nem lehet több, mint az évi fizetendő személyi jövedelemadója.
Vannak olyan esetek is, amikor az adózónak ténylegesen visszajár a már befizetett összegből, azaz azt saját bankszámlájára (vagy postai címére) kérheti. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha év közben nem vett igénybe valamilyen adóalap-kedvezményt, vagy – ritkább esetben – tévedésből több személyi jövedelemadót fizetett be. A kedvezmények közül egyedül a 25 év alatti fiatalok kedvezménye (havonta 576 601 forint adóalap után 86 490 forint adó) érvényesül automatikusan, a többiről nyilatkozni kell.
Így az, aki év közben nem vette igénybe (vagy munkaadója felé nem jelezte)
- a négy vagy több gyermekes anyák kedvezményét (teljes szja-mentesség),
- a 30 év alatti anyák kedvezményét (havonta 576 601 forint adóalap után 86 490 forint adó),
- a személyi kedvezményt (havonta 88 900 forint adóalap után 13 335 forint adó),
- az első házasok kedvezményét (havonta 33 335 forint adóalap után 5000 forint adó),
- a családi kedvezményt,
attól nyilván több adót vont le a munkaadója, így visszajár neki a különbözet.
