2019. január 8. 13:49
mfor.hu

Úgy tűnik, hogy az egykori devizaadósok a jövőben semmilyen könnyítést nem kapna, legalábbis ez derült ki a Magyar Bankszövetség főtitkárának szavaiból.

A növekvő magyar gazdaság és a rekordalacsony munkanélküliség miatt sok család anyagi helyzete stabilizálódott az elmúlt években. Mégis sokan vannak, akik a 2000-es években felvett devizahitelüket a mai napig nyögik, vagy ami még ennél is rosszabb, évek óta küzdenek azzal, hogy az egykor kölcsön kapott pénzből többszörös adósság lett, amelyet nem tudnak törleszteni.

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta több intézkedést is hozott, amelyek célja a devizahitelesek helyzetének javítása volt. Ennek ellenére nagyon sok adós képtelen volt a megnövekedett terheket állni, nem véltelen ugrott meg a válság után a bankok nem teljesítő hitelállománya. A devizahitelekkel kapcsolatban voltak felülről jövő kezdeményezések, és több, a szakmával egyetértésben kidolgozott is. Éppen az utóbbi miatt figyelemre méltó Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkárának nyilatkozata, amelyet a Magyar Időknek adott. A tegnapi számban azt jelezte, hogy a bankrendszer nem számít arra, hogy ismét szerteágazó adósmentő intézkedéseket hozna a kormányzat a korábban devizahiteleik miatt bajba került ügyfelek érdekében.

Azzal számolunk, hogy a korábbi jogi kereteken amúgy is túlnyúló magyar jogalkotás lezártként kezeli az ügyet – mondta a Magyar Időknek Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Ezt a bankok érdekvédelmi szervezetének álláspontja szerint az is alátámasztja, hogy az Európai Unió bíróságának az ügyben hozott legutóbbi döntése összhangban van a korábbi Kúria-állásfoglalással, új szempont nem merült fel.

Noha a magyar bíróságok jogértelmezése az elmúlt években messze nem volt annyira kedvező, mint számos környező országban, az Európai Unió Bírósága (EUB) tavaly őszi ítélete miatt sokan még mindig reménykednek a kedvező fordulatban. Ettől ugyanis többen azt remélik, hogy - hasonlóan a román és horvát helyzet rendezéséhez - az eredeti, a hitelfelvételkor érvényes  árfolyamon kellene törleszteniük. Erre ugyanakkor annak ellenére is kicsi az esély, hogy az Európai Bíróság ítélete alapján ennek elvi lehetősége Magyarországon is felcsillant, legalábbis a hitelkárosultakat képviselő szervezetek szerint.  Az EUB ugyanis azt mondta ki, hogy a magyar bíróságok vizsgálhatják a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően lettek megfogalmazva. Ezek alapján a magyar bíróságok tehát akár semmissé is nyilváníthatják az egyes hitelszerződéseket, ha megállapítják, hogy nem történt érthető és világos tájékoztatás. Érdemes azonban hozzátenni, hogy ezt az adósoknak rettenetesen nehéz jogilag bizonyítani, annak ellenére is, hogy számos hiteladós esetében tűnt úgy, hogy fogalmuk sem volt, milyen szerződést írtak alá. Mivel azonban néhány kivételtől eltekintve a hitelszerződésekben a bankok megfelelő tájékoztatást nyújtottak, így kevés az esélyük az adósoknak.

Sokaknak lakhatása került veszélybe a devizahitelük miatt Sokaknak lakhatása került veszélybe a devizahitelük miatt

Devizahitelek: így próbálták menteni az adósokat

A 2010-es választások után a Fidesz is érezte, hogy a választók egy jelentős része számára óriási problémát jelent a hitelek törlesztése és igyekeztek olyan intézkedéseket hozni, amelyek ennek könnyítését célozták, illetve a bedőlt hitelek adósait segítették. Először kilakoltatási moratóriumot rendeltek el 2010 májusában, amelyet aztán később többször meghosszabbítottak. Ezt követően novemberben született a bajba jutott lakáshiteleseket segítő első törvénycsomag, melyben többek között a középárfolyam használatát írták elő, támogatták az előtörlesztést is. Ezeknél ugyanakkor sokkal fontosabb volt, hogy gyakorlatilag betiltották a devizahitelezést, azzal, hogy jelzálogjog nem bejegyezhető devizahitelre. A következő év tavaszának végén a Bankszövetséggel közösen ötpontos akciótervet jelentettek be, ebben szerepelt több fontos újítás is, így például az Árfolyamgát intézménye, vagy a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. Előbbi révén nagyon sok adós tudta időlegesen fixálni adósságának terheit. Utóbbi révén pedig a bedőlt hiteleseknek adódott olyan lehetősége, hogy az állam megveszi a jelzáloggal terhelt ingatlanjukat, megadva ugyanakkor a lehetőséget, hogy abban éljenek a továbbiakban is.
Az egyik legellentmondásosabb intézkedés a végtörlesztés volt, amely kedvezményes árfolyamot biztosított az adósoknak arra, hogy 2011. szeptembertől 2012. január végéig rendezzék az adósságukat. Ugyan sokan vettek fel forinthitelt, amelyből a devizaadósságukat rendezték, de az intézkedés elsősorban a tehetősebbeknek jelentett segítséget, akik egyébként rendezni tudták az adósságukat.
A legátfogóbb lépésre 2014-ben került sor, akkor ugyanis az „Adósmentő" törvények révén egyebek mellett rögzített árfolyamon váltották át forintra a deviza jelzáloghiteleket. Az új forinthitelek a bankok szempontjából szigorúak voltak, hiszen az irányadó kamathoz kötötték a kamatokat, és meghatározták a kamatmarzs mértékét és a kamatperiódust is. Ezek a jogszabályok az elszámoltatást is szabályozták, ennek során nagyon sok adós hitelének összege és ezáltal a törlesztője is számottevően csökkent.  

A kormány a 2014-es elszámoltatási szabályok és a forintosítás után gyakorlatilag egyetlen új intézményt vezetett be, amely a hiteladósokat segítette volna, a magáncsőd azonban finoman szólva sem váltotta be a - politikusok által táplált - reményeket. Jelenleg tehát a fizetésképtelen adósok legnagyobb reménye a Nemzeti Eszközkezelő Zrt lehetne. Ennek az intézménynek az a lényege, hogy az adósságát törleszteni nem tudó ügyfelek ingatlanjait megvette a hitelezőtől, és a lakók, immár bérlőként, otthonukban maradhattak. Kovács Levente szerint többször és hangsúlyosan felhívta a kormány és a bankszektor is a figyelmet arra, hogy aki szociálisan rászorul, az lépjen be a közösen kidolgozott adóssegítő konstrukciókba.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy immár a Nemzeti Eszközkezelő sem jelent segítséget a hiteladósok számára, a kormány ugyanis tavaly megtette az első nagy lépést az intézmény megszüntetésére. November 20. óta ugyanis már nem fogadnak be több szándéknyilatkozatot a hiteladósoktól azok lakásának megvásárlására. Így tehát az eszközkezelő portfóliója már biztosan nem fog növekedni. Sőt, igyekeznek leépíteni az állományukat, ennek érdekében pedig igyekeznek a korábbi lakásukat visszabérlőknek kedvezményesen eladni az egykori ingatlanjaikat. Más kérdés, hogy a konstrukció még nem teljesen kiforrott, és ennek kapcsán még több a kérdés, mint a konkrétum.

A fent említett interjúban egyébként a bankár azt hangsúlyozta, hogy azoknak az adósoknak, akiknek problémája adódik a törlesztéssel érdemes a bankjukhoz fordulni. Hangsúlyozta, hogy még mindig nem késő együttműködni és a hitelezővel közösen megoldást találni a pénzügyi nehézségekre. Ám az eszközkezelőhöz hasonló bőkezű állami és banki támogatásra a továbbiakban már nem lesz mód – mondta a Bankszövetség főtitkára.

Szavazzon, és nyerjen 1 perc alatt egy egész napos élménymotorozást egy Harley Davidsonnal!
Ki legyen az Év Portfóliómenedzsere, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere? Döntse el Ön!