Pénteken a Policy Agenda közölte a 2017-es létminimumra vonatkozó legfrissebb számításait, mely alapján Magyarországon egy személyre számítva 90 450 forint volt a létminimum összege, míg a kétkeresős és két gyermeket nevelő háztartásnál 262 305 forint. Igaz, hogy a nettó minimálbér (91 770 forint) már meghaladja ezt az értéket, mégis tavaly a magyar lakosság 30 százaléka élt a létminimum alatt. A javulás azonban megmutatkozik, hiszen ez az előző időszakhoz képest 6 százalékponttal alacsonyabb arány.
A Policy Agenda idén első alkalommal közölte a társadalmi minimum értéket is. Ez az az érték, amelyből a háztartások finanszírozni tudják a legalapvetőbb kiadásaikat, ezen felül a kisebb összegű váratlan kiadásaik fedezésére (háztartásigép-csere, táppénzből adódó jövedelem kiesés) is képesek bevételeik átcsoportosításával. 2017-ben az egy személyből álló háztartás társadalmi minimum értéke 117 720 forint volt, egy aktív korú háztartás két felnőtt és két gyermek esetében pedig 341 388 forint. Ez alapján tavaly a lakosság 53 százaléka élt olyan háztartásban, ahol nem érte el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint.
Ehhez kapcsolódóan Kordás László, a Magyar Szakszervezeti szövetség elnöke úgy nyilatkozott:
a minimálbér nettó értékének a következő években el kell érnie, illetve meg kell haladnia a 117 ezer forintot.
Vagyis javaslatukban a most először meghatározott társadalmi minimum értéket vették alapul.
Bár a szakszervezeti vezető a következő néhány évben elérendő célként fogalmazta meg a nettó 117 ezres minimálbért, az aktuális állapothoz képest akkora emelést jelentene, mint amire az elmúlt két évben együttesen sem volt példa a kormány által tető alá hozott bérmegállapodás eredményeként.
2016 és 2018 között, amikor két lépcsőben jelentősebb mértékben emelkedett a minimálbér, összesen 24 százalékos emelkedés történt. A 2016-os 73 815 forint helyett ma már 91 770 forintot vihet haza egy minimálbérrel bejelentett dolgozó.
Ha nettó 117 ezret keresne, az minden eddiginél nagyobb változást, 27 (!!) százalékos emelést tenne szükségessé.
A nagyarányú emelésre a bérek uniós szintű felzárkózása miatt is szükség lenne. Hiába nőtt az elmúlt két évben 15, illetve 8 százalékkal (összesen tehát 24 százalékkal) a minimálbér, az uniós rangsorban továbbra is az ötödik legalacsonyabb összeget viheti haza a dolgozó. Ennél kevesebbért csak a lettek, a románok, a litvánok és a bolgárok dolgoznak. Ha - akár két évre lebontva is, de - megvalósulna a 27 százalékos emelés, akkor minden mást változatlannak tekintve az kötelező legkisebb munkabért törvényben szabályozó országok rangsorának középmezőnyébe kerülhetnénk az 564 euróval. Ezzel meg tudnánk előzni a teljes régiónkat, hiszen mögénk kerülhetne Lengyelország, Észtország, Szlovákia, Csehország és Horvátország is.
