6p

Gulyás Gergely a cégeknek béremelést ajánl, amivel a munkavállalók rosszabbul járnak, de a minisztériumában megtartja a cafeteriát.

Miközben a kormány azt propagálja, hogy a cégek adják oda inkább bérben az eddig cafeteriában nyújtott jövedelmet, mert a dolgozó jobban tudja, mire akarja elkölteni a fizetését, a költségvetési intézményeknél mégis megtartanák a béren kívüli juttatásokat. Nehéz másképpen értelmezni a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szavait.

Gulyás Gergely
Gulyás Gergely

A legutóbbi Kormányinfón kérdeztük meg Gulyást arról, hogy a közszférában hogyan változik 2019-től a cafeteria juttatás, tekintettel a jogszabályi változásokra. A nyáron elfogadott törvénymódosítás értelmében ugyanis az idei rendszer teljesen megváltozik, és lényegében csak a SZÉP-kártya marad meg kedvezményesen adózó juttatási elemként (emellett a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépők, bérletek maradnak még ebben a körben a minimálbér erejéig, amint azt elsőként megírtuk). A keret nem változik, a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint adható évente.

A kormány nem titkolt célja volt ezzel az intézkedéssel, hogy a munkaadók inkább bérben adják oda a jövőben a cafeteriára fordított pénzt. Gulyás ezt mondta erről egy nyár eleji Kormányinfón:

" Amikor a cafeteria bevezetése megtörtént, akkor a magas adók miatt az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvezőbb adózás mellett kaphassák meg. Miután mára az adózás feltételei lényegesen kedvezőbbek, ezért azt javasoljuk minden munkáltatónak, hogy béremelésben adják oda az adócsökkentés és a gazdasági növekedés miatt felszabadult, illetve megszerzett pénzeket a munkavállalóknak."

 

Arról már nem esett szó, hogy a jövedelmek átcsatornázása a bérekhez statisztikai értelemben emelné jövőre a kereseteket, vagyis még nagyobb bruttó bérnövekedést lehetne kimutatni - írtuk hónapokkal ezelőtt. A nettók azonban a bérek és a cafeteria - még hatályos - eltérő adózása miatt már nem mutatnának olyan szépen.

A kormány tehát azt szeretné, ha minél több jövedelem lenne bérként kifizetve a dolgozóknak. De csak a versenyszférában. A múlt heti Kormányinfón Gulyás elárulta, hogy az állami alkalmazottaknál milyen jövedelempolitikát tartanak követendőnek.

Kérdésünkre, hogy a megváltozó jogszabályok hogyan értintik a közszféra cafeteria-keretét jövőre, bérben fogják ezt megkapni, vagy SZÉP-kártyában, ezt válaszolta:

"A saját minisztériumomról tudok beszélni, ott SZÉP-kártyában fogják megkapni."

Újabb kérdésünkre, hogy ezek szerint az a kormányzati szándék, hogy minél több pénz legyen bérként elszámolva, nem fog megvalósulni a közszférában, ezt volt a reakciója:

"De, meg fog valósulni, hiszen most van az Országgyűlés előtt egy törvény, aminek az elfogadása jelentős béremelést fog eredményezni a közszférában. De ezen kívül mindig egyértelművé tettük, hogy bár szűkítettük a SZÉP-kártya felhasználásának lehetőségét, de a rekreációt a kormány rendkívül fontosnak tartja, e tekintetben pedig helyesnek tartjuk, hogyha a SZÉP-kártyát megkaphassák, használhassák a dolgozók."

Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a miniszter két intézkedést mosott össze a válaszában, az egyik a közszolgák bérrendezése, a másik a cafeteria jövő évi szabályozása, amit még nyár elején véglegesített a parlament.

Ezzel együtt is kiszűrhető, hogy a kormány saját hatáskörben nem gondolja szükségesnek a jövedelmek átrendezését a bérek javára, holott a versenyszféra számára ezt tanácsolja.

De mit gondol minderről a cégvilág? A Privátbankár munkatársa a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát kérdezte meg. Perlusz László nyilatkozata szerint értik a kormány szándékát, hogy bérben kell odaadni a juttatásokat. Mint mondta: "Van ennek létjogosultsága, mert a béren kívüli juttatás nem képez nyugdíjalapot. Tudjuk, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válhat, vagy legalábbis nagyon alacsony reálértékű nyugdíjakra lehet számítani a későbbiekben, ha béren kívüli juttatásokat adnak a vállalatok”.

A főtitkár ugyanakkor hozzátette: a cafeteria-rendszer évek alatt épült ki, azok a vállalatok alkalmazzák, amelyek legálisan működnek, amelyek ezzel egyfajta lojalitási programot tudnak biztosítani a munkavállalóknak. S a mostani munkaerőhiányos gazdasági környezetben logikusabb lépés lett volna a munkaerő-mobilitást segítő támogatás fenntartása, semmint a SZÉP-kártyáé.

„Sajnáljuk, hogy ezt ennyire megnyirbálták. Ez már veszett fejsze nyele, vélhetően ebben már nem lesz előrelépés” – tette hozzá.

Mégis mennyi pénzről van szó?

Portálunk egyébként szűk két hete összefoglaló információkért fordult a Miniszterelnökségi Kabinetirodához az egyes minisztériumok cafeteria-kereteiről, de választ egyelőre nem kaptunk. A kormány honlapjáról azért meg lehet tudni ezt-azt, így például a Miniszterelnökség 2018. évi elemi költségvetéséből kiderül, hogy a béren kívüli juttatásokra a mostani évre összesen 479 099 444, azaz csaknem 480 millió forintot terveztek be. Ez a Miniszterelnökség alá tartozó 1716 dolgozó között oszlik meg (ennyivel számoltak legalábbis tavaly év végén). Átlagosan tehát 279 195 forint jön ki egy hivatalnokra. A hatályos szabályok szerint ebben a körben egyébként évi 200 ezer forint lehet maximum a keretösszeg, amit ilyen célokra fordíthatnak.

Az egyik magyarázat arra, hogy miért nagyobb az átlag a törvényileg meghatározottnál, az lehetne, hogy a foglalkoztatottak közül 1551 fő a köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, a többiek más besorolásúak, akikre más szabályok vonatkoznak, de ez nem állja meg a helyét. A Miniszterelnökség adatközléséből megtudjuk ugyanis, hogy a legfelső szinten - a helyettes államtitkároktól felfelé, egészen a miniszterelnökig, illetve a miniszterelnök-helyettesig - évente 149 009 forint áll rendelkezésre fejenként béren kívüli juttatásra, ennél lejjebb viszont bővebb a keret, átlépi a 200 ezer forintot egy főre esően. Összességében az 1551 tisztviselőre 281 ezer forint jön ki átlagosan. Az eltérést magyarázhatja még, ha az elemi költségvetésben bruttó összegeket tüntetett fel a Miniszterelnökség, a jogszabályi keret ugyanis nettó összegre vonatkozik.

Ide kapcsolódik, hogy egy a parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők jogviszonyát tisztázó rendelkezések közül kikerülne a cafeteria juttatás. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ez azt jelenti, hogy az érintett állami alkalmazottak nem kapnak ilyen juttatást a jövőben.

 

Baka F. Zoltán - Valkai Nikoletta
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!