A Cash is King, magyarul a készpénz a király régi mantrája a Mi Hazánknak. Szinte napra pontosan egy éve úgy gondolták, szavak után a tettek mezejére lépnek. Bejelentették, hogy szeretnék elérni, a készpénz használata legyen alkotmányos jog, ezért ennek biztosítására az alaptörvény módosítását kezdeményezik. Ehhez támogató aláírásgyűjtésbe is kezdtek.
Hogy milyen eredménnyel azt nem tudni. Ennek ellenére idén február végén úgy tűnt, révbe értek. Nem más, mint maga Orbán Viktor mondta ugyanis azt Toroczkai Lászlónak, hogy „Ha önök azt gondolják, hogy ezt érdemes az alkotmányba emelni, nem leszünk akadályai ennek”.
A Mi Hazánk vezér azon kérdésére (de valójában számonkérésére) válaszolta ezt a miniszterelnök, miszerint hogyan vár együttműködést Orbán, ha nem támogatták mozgalmuk javaslatát a készpénzhasználat alkotmányos védelméről.
Azzal meg végképp elintézettnek tűnt a kérés, hogy Orbán megjegyezte, úgyis van 3-4 komoly téma, amit alkotmányba emelnének, ezeket – mint fogalmazott – „nyugodtan összerakhatjuk egy csomagba, szívesen várjuk a kezdeményezésüket, és fogunk ezzel foglalkozni”.
Nos, a napokban futótűzként terjedt a hír, hogy a kormány módosítja a nálunk már egy jó ideje Alaptörvénynek nevezett alkotmányt. Ám a Mi Hazánknak csalatkoznia kell. A minden előzmény nélkül, a múlt kedd délelőtti szakbizottsági ülésre benyújtott, sorrendben tizennegyedik Alaptörvény-módosítás ugyanis mindössze a legfőbb ügyész megválasztásáról szóló rendelkezést írná át.
Pedig nagyon is lenne mit védeni – gondolhatnánk. Hiszen az idén a forgalomban lévő készpénz értéke kilőtt: október végén már 8739,4 milliárd forintot ért el. Ez soha nem látott állomány, január végén még 8 százalékkal alacsonyabb volt e szint.
Ördögi egybeesésnek is tűnhet, hogy a növekedés éppen a Toroczkai-Orbán szópárbaj után indult meg. Mint az a másik grafikonunkon is látszódik, februártól hónapról hónapra rekordokat döntöget a forgalomban lévő készpénzállomány.
Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, mi állhat a készpénzállomány megugrása mögött, amint válaszolnak frissítjük cikkünket.
Addig is felidézzük, hogy 2022 tavaszán a nyugdíjprémiumok kifizetése okozhatta a növekedést. Az idén pedig a két számjegyű reálbér-növekedés, amely nagy részét az emberek nem költik el – ez tükröződik az alig, 2 százalék alatti mértékben bővülő kiskereskedelemből –, hanem félreteszik. S ezek szerint nemcsak a szokásosnál magasabb kamatot fizető állampapírokba, vagy bankbetétekbe helyezik, amit megspórolnak, hanem otthon tartják, párnacihában vagy befőttesüvegben stb. Aminek hátránya, hogy azok az infláció miatt leértékelődnek, miközben veszélyes is, hiszen a fizikai, bankjegyekben és érmékben meglévő forintokat ellophatják. Nem beszélve arról, hogy azok el is veszhetnek, ha egy boltban például kirántjuk őket, miközben az aprók keresgélése meg meglehetősen macerás.
Ráadásul a magas készpénzállomány nemzetgazdasági szinten is károkat okoz, egy tavaszi becslés szerint emiatt éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből.
Fotó: Depositphotos
S egyáltalán nem abba az irányba tartunk, hogy ez a helyzet változna. Sőt, a helyzet csak rosszabb lehet, azáltal, hogy a bankjegykiadó automatákból (ATM) havi két alkalommal ingyenesen felvehető készpénz immár tíz éve érvényes 150 ezer forintos maximumát épp most akarja a kormány 100 ezerrel, 250 ezerre emeltetni. A javaslat már a parlament előtt van és azt az illetékes bizottságok támogatták, tehát tulajdonképpen e változtatás eldőltnek tekinthető.
Ez egy újabb fityisz a hazai bankoknak, amely érdekvédelmi testülete öt évvel ezelőtt, 2019 novemberében ennek pont az ellenkezőjét indítványozta, vagyis az ingyenes készpénzfelvétel eltörlését. Abban a nyolcpontos javaslatcsomagban, amelynek csak egy eleme valósult meg: 2021 januárjától a NAV-hoz bekötött pénztárgépekkel rendelkező vállalkozások kötelesek legalább egy elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani (más kérdés, hogy mivel ezen előírás be nem tartására a jogalkotók nem rendeltek szankciót, még simán találkozhatunk számos olyan hellyel, ahol csak készpénzt fogadnak el).
Igazából azonban az a furcsa, hogy mi, magyarok ezúttal kivételesen nem megyünk szembe a világgal. Az hagyján, hogy a World Cash Report tavaszi jelentése szerint a spanyolok, az olaszok, a japánok és a németek továbbra is nagyon ragaszkodnak a készpénzhez, hiszen náluk a felnőtt lakosság több mint 80 százaléka használ készpénzt. Az azonban már tényleg meglepő, hogy az a Svédország és Norvégia, amely korábban kinyilvánította, hogy készpénzmentes társadalomra törekszik – a svédek jegybankjának akkori elnöke ezt az állapotot 2018-ban még 2025-re tette elérhetőnek –, visszaléptek e terveiktől. Attól tartanak ugyanis, hogy a teljesen digitális fizetési rendszerek kiszolgáltatottá tennék őket az orosz kiberfenyegetéseknek.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
