Készpénz vagy bankkártya – már-már vallásháborúvá kezd fajulni Magyarországon ez a kérdés, amelybe politikusok is beszálltak. Látszólag egyébként ellentmondásos hírek jelennek meg a magyar lakosság készpénzhasználatáról: ezek egy része arról szól, hogy a magyaroknak nagyon fontos a készpénz, a másik részük pedig azt emeli ki, milyen gyors ütemben tér át a lakosság az elektronikus fizetési megoldásokra.
Tény: folyamatosan nő a háztartásoknál lévő készpénzállomány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén márciusban már átlépte a 7 ezer milliárd forintos lélektani határt is.
Ez nagyon magas szám, de a teljes pénzügyi megtakarítási volumenhez mérve valójában folyamatosan csökken a készpénz súlya, 2022-ben még bőven 8 százalék fölött volt ez a mutató, jelenleg viszont csak 6,2 százalék. 100-ból 94 forintot tehát a háztartások valamilyen más megtakarításban tartanak, nem készpénzben. A készpénz felhalmozása egyébként a jelek szerint csak részben múlik a digitális pénzügyi megoldások elterjedésén, a jegybank idősora szerint a háztartások 2004-2005 környékén még a jelenlegihez hasonló, vagy még kisebb arányban tartották a pénzügyi megtakarításaikat készpénzben, 2005 elején 6,04 százalék volt a mélypont. A magas infláció, és magas betéti kamatok arra késztetik ugyanis a lakosságot, hogy kösse le a pénzét, az olyan intézkedések, mint például 2006-ban a kamatadó bevezetése pedig éppen ellenkezőleg, a párnaciha felé terelik a kisbefektetőket.
Csak jó ajánlat kell, és megszabadulnak a készpénztől
A válságok szintén pánikszerű készpénzfelhalmozást váltanak ki a háztartásokból, mivel megrendítik a bizalmat a pénzügyi intézményekben. Így történt ez 2008 végén és 2009 elején a hitelválságban, 2015-ben a brókerbotrányok után, a covid kitörése és az orosz-ukrán háború kirobbanása után is megurgott a lakosság készpénzállománya.
Az is látható, hogy ha alacsonyak a kamatok, mint 2018-2019-ben, akkor válság nélkül is halmozzák a készpénzt a kisbefektetők, mert nem találnak vonzó megtakarításokat, amikor viszont magas az infláció és magas kamatokat fizetnek a bankbetétekre vagy az állampapírokra, akkor a jó ajánlatok szabályosan kiporszívózzák a készpénzt a malacperselyekből.
A pénzügyi edukációval egyébként valószínűleg még tovább lehetne növelni a nem készpénzben, hanem más eszközökben történő megtakarítás arányát, jelenleg ugyanis a lakossági ügyfelek egy része azért nem kezd semmit a megtakarításával, mert nagyon kicsinek tartja az összeget, vagy bizonytalan abban, mibe fektesse be.
Soha nem volt még ennyi ATM Magyarországon
A kormány nagyon pártolja a készpénzhasználatot, az ehhez való jogot az Alaptörvényben is rögzítette, emellett előírta a bankok számára, hogy minden településen helyezzenek el egy ATM-et. ATM-et viszont praktikusan csak azok használnak, akinek van bankszámlájuk és bankkártyájuk is, akik készpénzben kapják a nyugdíjukat vagy más jövedelmüket, és semmilyen banki kapcsolattal nem rendelkeznek, azok számára ezek a gépek nem sokat érnek.
Jelenleg rekordszámú készpénzfelvételi lehetőség van Magyarországon. Összesen 5212 ATM-nél és 11 531 bankfióki és postai POS-terminálnál lehetett március végén készpénzt felvenni Magyarországon.
Az ATM-ek száma 2022 végén volt a mélyponton, 4738 darab üzemelt ekkor, az MNB ezt követően adott ki egy rendeletet, amelyben bankautomaták telepítésére kötelezte a bankokat. A rendeletet több ütemben kellett végrehajtani, ez mostanra meg is történt, és csaknem 500-zal nőtt az ATM-ek száma.
Az új kormányrendelet alapján ezeken felül még több mint 1000 ATM-et telepíthetnek a bankok, az idén az 1000 fősnél nagyobb településeket kell automatákkal ellátni, jövőre pedig az 500 fősnél nagyobb falvakban is el kell helyezni egy gépet. Ezek után nagyjából 6300 ATM lesz majd Magyarországon.
A Világbank adatai alapján egyébként Magyarországon eddig sem volt kevés ATM. 2023 végén 100 ezer felnőtt lakosra 59,2 gép jutott, ez nem sokkal marad el az uniós átlagtól, ami 61,5 ATM 100 ezer felnőtt lakosra.
A 2023 óta telepített ATM-ekkel pedig már nagyjából 63,5-nél járhat Magyarország, vagyis bőven az uniós átlag felett járunk ATM-lefedettségben. A további ezer ATM-mel nagyjából a pénzügyi központként is jelentős Luxemburg szintjére jöhet fel Magyarország.
Máshol a leszerelés a divat
A Világbank adataiból az is kiderül, a legtöbb fejlett országban nem az ATM-ek telepítése, hanem a leszerelése a trend mostanában. Az euróövezetben tíz éve még 94-nél is több ATM jutott 100 ezer felnőttre, 2023-ban már csak 63, vagyis az ATM-ek harmada eltűnhetett. A teljes Európai Unióban is 74,5-ről csökkent 61,5-re ez a mutató az elmúlt évtizedben. Vannak egészen drasztikus ATM-felszámolók, például az írek, amelyeknél tíz éve még 100 körül volt a 100 ezer felnőttre jutó ATM-ek száma, ma már alig éri el a 30-at. Magyarország mindenesetre az enyhén emelkedő ATM-ellátottságával a kivételek közé tartozik.
Fotó: Mfor
A leszerelések oka vélhetően az, hogy egyre kevesebb a készpénzfelvételi tranzakció a fejlett országokban. Ez Magyarországon is így van egyébként. Tavaly a jegybank adatai szerint 4 százalékkal csökkent a készpénzfelvételek száma, összértékük pedig majdnem 600 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) esett vissza. Az idén még kevesebb készpénzfelvétel várható, már az első negyedévben darabszámban 8 százalékos visszaesés volt, és értékben is csökkenést mértek. Tíz év alatt nagyjából 25 százalékkal csökkent az ATM-es készpénzfelvételek darabszáma a jegybank adatai szerint, az idei első negyedévben hazai ATM-ből csak 19 milliószor vettek ki pénzt a bankkártyás ügyfelek.
Akkor mire használják a bankkártyájukat a magyarok?
A kártyás tranzakciók döntő része ma már Magyarországon is vásárlás. Az idei első negyedévben 472 millió kártyás vásárlási tranzakciót bonyolítottak le magyar bankkártyákkal csaknem 5200 milliárd forint értékben, vagyis 25-ször annyi alkalommal vásárolnak bankkártyával a magyarok, mint ahányszor készpénzt vesznek fel, értékben pedig a két és félszerese már a vásárlási forgalom a készpénzfelvételnek. Ráadásul ez a különbség a jegybank adatai szerint negyedévről negyedévre növekszik.
Az is igaz viszont, hogy bár a készpénzfelvétel visszaszorulóban van, és nő az elektronikus fizetési forgalom, jelenleg a boltokban még mindig nagy szerepe van a készpénznek. Az MNB friss Fizetési jelentése szerint 2024-ben darabszámban a vásárlások 43 százalékát egyenlítették ki elektronikusan, a többit készpénzben fizették ki. Értékben már az elektronikus megoldások vezetnek, 57 százalék volt az arányuk, vagyis nagyobb összegeknél a vásárlók előveszik a bankkártyát.
Az elektronikus fizetési módok népszerűsége az ország különböző területein más és más. A legfejlettebb régiókban, Budapesten, Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben például kiemelkedően magas, a fővárosban 58, a két vármegyében 46 százalékos. Nógrádban és Szabolcsban viszont csak a vásárlások 29 százalékát bonyolítják le elektronikusan, a többi készpénzes.
Értékben mindenhol magasabbak a mutatók, Budapesten 68 százalék, Pest, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyékben 59 százalék, ezek a legfejlettebb térségek. A leszakadó Nógrádban és Szabolcsban a legalacsonyabb az arány, mindössze 44 százalék.
Fotó: Mfor
Az idősek is egyre nagyobb arányban bankolnak
A jegybanki kutatásai szerint az a mítosz is megdőlni látszik, hogy az idősebbek nem bankolnak, nem képesek az elektronikus fizetési megoldások használatára. A 60 év felettiek 78 százalékának van már bankszámlája, a teljes felnőtt lakosságban ez az arány 91 százalék, de az idősek gyors ütemben zárkóznak fel. A lakosság 49 százaléka bankol már elektronikusan, és 25 százalék használ innovatív fizetési megoldásokat.
Akinek bankszámlája van, az hamar rászokik az elektronikus tranzakciókra, és lemond a készpénzről. 2021-ben még csupán 48 százalék volt azok aránya, akik az elektronikus tranzakciókat preferálták a készpénzzel szemben. Tavaly már 69 százalék választotta az átutalást a készpénzzel szemben. Ebben nyilván fontos szerepe van annak is, hogy 2020 márciusában elindult az azonnali fizetési rendszer, amelyben 5 másodperc alatt végbemennek a tranzakciók, így az utalás gyorsaságban felveszi a versenyt a készpénzzel.
