A kormány családvédelmi akciótervével kapcsolatban ahogy fokozatosan csepegtették az újabb információkat, úgy kezdett körvonalazódni, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozó nőknek talán esélyük sem lesz élni a 10 millió forintos szabadfelhasználású hitellel.
A problémát két fő dolog jelentette. Egyrészt a közfoglalkoztatási jogviszony - főleg az elmúlt időszakban elindult szigorítás miatt - alapesetben nem tudja helyettesíteni a feltételként szabott 3 éves munkaviszonyt. Másrészről a beharangozott hitelbírálat miatt a piaci gyakorlat alapján minimális esély lett volna arra, hogy a rendkívül alacsony közmunkásbérrel sikeresen átmenjenek az előzetes vizsgálaton az érintettek. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki Kormányinfóján azonban tisztázta a képet kollégánk kérdésére.
A miniszter szerint a hitelnél 3 év munkaviszony az elvárás, amibe természetesen a közmunkában résztvevők is beleszámítanak, mivel az biztosítotti jogviszony. Vagyis a 3 éves munkaviszonynak, mint elvárásnak, megfeleltethető a közmunkás jogviszony.
A hitelbírálattal kapcsolatban pedig nem a klasszikus forgatókönyv fog lezajlani az igénylés előtt. Gulyás tájékoztatása szerint ugyanis nem lesz jövedelemhez kötve a kormány új gyermekvállalási hitele, ebből kiindulva az igénylésnél nem lesz mérvadó, hogy a minimálbérből is kisebb jövedelmet tudnak felmutatni a közmunkások.
Normál esetben a jövedelem egyrészt a bankok által meghatározott minimum jövedelem miatt számít, másrészt pedig a JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató miatt. Ez határozza meg, hogy a rendszeres jövedelmen belül mekkora részt tehet ki a hitel törlesztőrészlete. Mindez azonban nem fog számítani, a 10 milliós hitelt a miniszter tájékoztatása szerint mindenki felveheti majd, aki nem szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív nyilvántartásában, vagyis közismertebb nevén, a BAR-listán, ahol a hitelüket nem törlesztők szerepelnek.
Mindebből pedig egyértelműen kirajzolódik, a nagyon alacsony jövedelemmel rendelkező közfoglalkoztatottaknak nagy esélyt jelent a szabadfelhasználású 10 millió forintos kvázi ingyenhitel a kitörésre - persze csak abban az esetben, ha azt felelősségteljesen költi el és a jövőjébe fekteti a pár ahelyett, hogy felélné azt a pénzt. Noha az igénylés során csak a BAR-listát fogják figyelembe venni jelen állás szerint, a közfoglalkoztatottak esetében mégis alacsonyabbnak tekinthetjük a bank kockázatát. Mint azt korábban kifejtettük, a három gyermeket leginkább a társadalom felső és alsó rétegei vállalják be, az állami foglalkoztatási programban résztvevők pedig utóbbihoz sorolhatók. A harmadik gyermek születése után pedig a teljes tőketartozás elengedésre kerül, és a törlesztés is szerencsés esetben mindössze néhány hónapig terheli a családi büdzsét. Az első és második gyermek születésekor is 3-3 évre felfüggesztik a törlesztést, a második gyermek születése után a tőkerész is csökken. Ez alapján elég nagy esély mutatkozhat az első gyermek után következőre, három éven belül.
Nyilván a kvázi fedezetlen hitel önmagában jelentős kockázatokat hordozhat magában - mint arra a Bank360 szakértői is felhívják a figyelmet. A pénzügyi tudatosság szempontjából kérdéses üzenetet hordoz, hogy az elhangzottak alapján a 10 millió forintos hitel kikerül a JTM-rendelet alól, amely viszont az egyik leghatékonyabb eszköz a felelőtlen és túlzott eladósodottság megfékezésére. Így ugyanis azok számára is lehetővé válik a hitelfelvétel, akik egyébként a piacról nem kapnának kölcsönt. Ennyire laza feltételek mellett jelentősen megnövekedhet a nem fizetés kockázata, amelyre az államnak jól átgondolt lépésekkel kell majd reagálnia.
A szakértők megjegyzik: az apránként csepegtetett információk miatt egyelőre még mindig nagyon nehéz átgondolnia egy fiatal házaspárnak, hogy valóban megéri-e felhasználni az állam kedvezményes hitelét. A szakportál szerint mindenképpen fontos megvárni, hogyan alakul az asszonyhitel sorsa és feltételrendszere, és csak mindezek után érdemes megvizsgálni helyét és szerepét a család pénzügyeiben.
