A családban vagy vállalkozásoknál előforduló váratlan, vagy tragikus fordulatok sajnos sokszor olyan nem várt eredménnyel is járnak, amiről a többségnek nincs tudomása. Egy új élethelyzet – házasság, élettársi kapcsolat, cégalapítás, válás, időskor, halál – ugyanis nemcsak a hétköznapi életünkre, hanem a vagyonunkra is jelentős hatást gyakorol.
Számos olyan jogintézmény van Magyarországon, amelyek alkalmazásával tiszta helyzetet teremthetnénk a vagyonunkat érintő kérdésekben, mégis a magyarok mindössze 4 százalékának van végrendelete, házassági és élettársi vagyonjogi vagy öröklési szerződést pedig még ennél is kevesebben kötnek. Ha ismernénk a jogainkat és tudatosan terveznénk vagyoni viszonyainkat, nemcsak sok pénzt takaríthatnánk meg, hanem számos felesleges jogvitától, családi perpatvartól kímélhetnénk meg magunkat és hozzátartozóinkat.
A családi vállalkozás csődje mindent elvihet
Kritikus pont szokott lenni például, ha a vállalkozás tulajdonosának a magánvagyona és a céges ügyletei (például hitelfelvétel esetén) nincsenek elkülönítve egymástól. Így, ha a cég nem tudja visszafizetni a tartozást, vagy csődbe megy, abból komoly, a családi vagyont terhelő probléma lehet. Mint azt dr. Böröcz Helga közjegyző elmondta házaspárok és az élettársak a teljes vagyonuk vagy meghatározott vagyonelemek sorsának szerződésben való tisztázásával számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhetik a párjukat.
A szakértő tapasztalata szerint sokan nem tudják, hogy van mód teljesen elkülöníteni a házas- és élettársak vagyonát abból a célból, hogy ha baj van egyik vagy másik fél oldalán, akkor annak következményeit ne kelljen mindkét félnek viselnie, és a családi vagyon egy részét meg lehessen menteni. Ezért érdemes a házassági/élettársi vagyonjogi szerződésben rögzíteni, hogy az egyikük által a vállalkozás finanszírozására felvett hitel nem terhelheti a másik házastárs/élettárs vagyonát, javasolja a közjegyző.
Emellett a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés megléte egy esetleges válás során lévő vagyonmegosztáskor is nagy szolgálatot tesz, hiszen egy átlagosan 2-3 évig elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a felek. Jó tudni, hogy az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amilyet a házastársak között lehetséges. A szerződés – a házassági vagyonjogi szerződéssel egyező módon – akkor érvényes, ha közjegyző által közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Fontos, hogy a vagyonjogi szerződést be kell jegyeztetni a közjegyzők által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába ahhoz, hogy harmadik személyekkel, például a hitelező bankkal szemben hatályos legyen.
Öröklésnél is segíthet a vagyonjogi szerződés
A gyakorlati tapasztalatok szerint egy válás utáni újabb házasság vagy élettársi kapcsolat is nagyon sokszor okoz problémákat, főleg az öröklés kapcsán. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződéssel azt is egyértelművé tehetjük, hogy mi számít az örökhagyó különvagyonának, és hogy mely részre jelenthet be házassági vagy élettársi vagyonközösségi igényt a túlélő társ, mondja dr. Böröcz Helga. A vagyonjogi szerződés így tiszta helyzetet teremthet és nagyban elősegítheti, hogy az elhunyt társa és a korábbi házasságból származó gyerekek között békés maradjon a kapcsolat.
Kire hagyjuk a családi vállalkozást?
Dr.
Böröcz Helga szerint nagyon fontos az időzített, előre eltervezett vagyonátörökítés, mert komoly problémák merülhetnek fel a cég jövőjével, egyben tartásával kapcsolatban a tulajdonos halálakor. Nagyon sokan életük munkája révén építenek fel egy-egy vállalkozást és szeretnék, ha haláluk után biztosítva lenne a cég további működése. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy az örökösök ne szedjék szét a vállalatot, és a vezetést is a legrátermettebb utód kapja meg. A közjegyző szerint ezeket a kérdéseket a legcélszerűbb végrendeletben rendezni. A szakértő úgy látja, egyre többen tervezik meg vagyonuk sorsát a haláluk utánra, sokan azért, hogy fennmaradjon az ingatlanvagyonuk egysége, cégük vagy cégcsoportjuk működőképessége. A legtöbb végrendelkezőt a családi béke fenntartása vezérli, hiszen egy érvényes végrendelettel elkerülhető, hogy végül szétessen a családi vagyon.
Dr. Böröcz Helga tájékoztatása szerint a végrendeletünket akár elkészíthetjük saját magunk is, de sokkal célszerűbb szakértő segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylő ügyben. Nem sokra megyünk ugyanis a végrendeletünkkel, ha az nem felel meg a jogszabály előírásainak, vagy ha elkallódik. A közjegyzők segítenek elkészíteni a szakszerű, alaki szempontból kifogástalan, a törvényi követelményeknek megfelelő végrendeletet, amelyet bejegyeznek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így garantáltan elő is kerül majd a hagyatéki eljárás során.
A közjegyző kiemelte, hogy a vállalkozások tulajdonosainak érdemes tisztában lenniük azzal is, hogy az új Polgári Törvénykönyv szerint a társasági szerződésben már nem zárható ki az üzletrész öröklés útján történő átszállásának joga. Mivel korábban erről lehetett rendelkezni a társasági szerződésben, ilyen rendelkezések még életben lehetnek olyan társaságok esetén, amelyek a korábbi szabályozás hatálya alatt maradtak. Az ilyen társaságok legfeljebb a következő társasági szerződés módosításukig vagy 2016. március 15-ig tarthatták fenn ezt az állapotot.
Megváltható az örökség
Fontos tudni, hogy korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész forgalomképes és örökölhető, de a vezetői pozíció nem. A jelenlegi szabályozás szerint az örökös – az örökösi minőség igazolásával egyidejűleg – a vállalkozás ügyvezetőnél kérelmezheti a tagjegyzékbe való bejegyzését. Ha az örökös taggá szeretne válni, és a társaság oldaláról sem merül fel akadály, akkor megtörténik az üzletrész "hagyományos" értelemben vett öröklése. Ugyanakkor társasági szerződésben meghatározott személyeknek joguk van az elhunyt üzletrészét megváltani. E jogukat az örökös kérelmétől számított 30 napon belül – a megváltás társasági szerződésben meghatározott feltételei szerint – gyakorolhatják, így nincs kényszertagság és az örökös is jól járhat anyagilag. Abban az estben, ha az örökös nem akar taggá válni, akkor elszámolás keretében kell rendezni a felek közti viszonyt.
