Ebben az esetben érhető el
A statisztikai értékbecslést a 150 négyzetmétert meg nem haladó lakásokra vagy házakra lehetséges alkalmazni, azonban csak bizonyos településeken. Az egyszerűsített értékbecslés elérhető Budapesten, megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban és a budapesti agglomerációban található településeken. Azonban van még két feltétel, amit annak érdekében hoztak, hogy a már eladott lakásokból kiinduló statisztikai értékbecslés ne adjon félrevezető eredményt.
-
Ennek megfelelően legalább 10 ingatlannak gazdát kellett cserélnie a településen vagy a kerületben az értékbecslést megelőző évben, hogy megvalósítható legyen az értékbecslés.
-
Ha megfelelő számú adásvétel történt, még akkor is kell lennie 10 eladott lakásnak vagy háznak, melyek esetében a fajlagos árak kevesebb, mint 30 százalékkal térnek el egymástól.
Tekintve, hogy az egyszerűsített értékbecslés csak nagyobb és többnyire frekventált településen érhető el, ez a két feltétel valószínűleg kevés településen zárja ki a statisztikai értékbecslés alkalmazását.
Ekkor éri meg jobban a statisztikai értékbecslés
Az ingatlan értékbecslése azért lehet egyszerűbb, mert a helyszíni szemlével járó, 30 ezer forintos összegtől kezdődő, akár hetekig is elhúzódó folyamat helyett csupán egy adatbázis szolgáltatja az értékmeghatározás alapját. Vagyis a környéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára lesz a döntő szempont az általunk kinézett lakás vagy ház értékelése során.
Ez a módszer akkor vezet pontos eredményre, ha az ingatlan minősége megfelel a környékbeli házaknak. Ha későbbi otthonunkat alacsony felszereltséggel, például beépített konyhabútor nélkül vesszük, akkora a piaci árnál magasabb értéket is kaphatunk az egyszerűsített értékbecslés esetén, feltéve, hogy a szomszédos házakat már felszerelték hasonlóval. Ebben az esetben mindenképp megérheti a statisztikai értékbecslés igénybevétele, hiszen olcsóbb és gyorsabb megoldást nyújt.
Néha a hagyományos módszer jobb
Van azonban hátránya is az egyszerűsített értékbecslésnek. A környékbeli házak csak közelítő értéket adnak, emiatt a túlzott eladósodást gátló úgynevezett hitelfedezeti mutató (HFM) csak az ingatlan értékének 60%-a lehet a statisztikai értékbecslés és forintban felvett hitel esetén. A hagyományos helyszíni szemle esetén nincs akadálya annak, hogy az ingatlan értékének 80%-a legyen a felvett hitel összege. Így amennyiben kisebb önerővel szeretnénk hozzájutni az ingatlanhoz, még mindig érdemesebb a hagyományos értékbecslést alkalmazni. Különösen igaz ez akkor, ha az általunk kinézett ház olyan extrákkal van felszerelve – például télikerttel vagy szaunával –, amelyekkel a környékbeli házak nem, és emiatt esetleg a vártnál alacsonyabb értéket kapnánk a statisztikai módszer használatával.
Ezeknek kell megfelelni az értékbecslési folyamat során
Az egyszerűsített értékbecslés abban az esetben érheti meg, ha lakásunk megfelel a környék átlagának, vagy nem elsődleges fontosságú az önerő mértéke. Még egyelőre kérdéses, hogy a két módszer között szabadon lehet-e választani, vagy alkalmaznak-e más megkötést a bankok. Az viszont már biztos, hogy a statisztikai értékbecslés során 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot kell benyújtanunk. Az elkészült értékelési szakvéleményből pedig ki kell derülnie, hogy az értékbecslés milyen adatok alapján készült el.
Adósságrendezés esetén szélesebb körben is elérhető a statisztikai értékbecslés az új lakáshitelek felvételéhez képest. Több településen valósulhat meg az új módszer, így az összes városban és a Balaton kiemelt üdülőkörzetében is alkalmazható meglévő hitel lecserélése esetén. A 150 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanokat is lehet statisztikai módszerrel értékelni adósságrendezés esetén. Ebben az esetben viszont elektronikus adathordozón kell a bank rendelkezésére állnia az értékelési szakvéleménynek.
