3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Több könnyítést is hozott 2021. 

A lakásvásárlásnál a vételár mellett figyelni kell a felmerülő plusz költségekre is, mint például az ingatlanszerzési illetékre, az ingatlanközvetítői jutalékra és a közjegyzői díjra is, hiszen ezek több tízezer forinttól akár a milliós nagyságrendet is elérhetik - közölte az OTP Ingatlanpont.

(Fotó: Pixabay)
(Fotó: Pixabay)

A 2021-es év számos kedvező változást hoz az ingatlanvásárlók számára: január 1-jével életbe léptek a kormányzati otthonteremtési program támogatásai és hitelkedvezményei. Az intézkedések miatt sokan hajlamosak csak a vételárral, illetve a kedvezményekkel számolni, pedig az egyéb költségekre is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Ingatlantípustól függetlenül a lakásvásárlók nagy részének idén is be kell fizetnie az ingatlanszerzési illetéket, amely a vételár négy százaléka.

Mikor nem kell illetéket fizetni?

Nem kell illetéket fizetni építési telek vásárlásakor, ha a tervezett lakóház négy éven belül felépül, ezen felül házastársak vagy egyenes ági rokonok közti adásvételnél is él az a lehetőség. Az idei évtől pedig már a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénylők is mentesülnek az illetékfizetés alól.

Az OTP Ingatlanpont szerint az illeték csökkenthető is akár többszáz ezer forinttal: például a közös ingatlanszerzéskor a résztulajdonosoknak saját részük vagyonszerzési illetékét kell kifizetniük; aki pedig egy korábbi ingatlantól vált meg a vétel előtt három éven belül, csupán az eladott és a vásárolt ingatlan értékkülönbözetének 4 százalékára kell illetéket fizetnie. A 35 év alattiaknál első lakás vásárlásánál igényelhető az 50 százalékos illetékkedvezmény, ha az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot.

Az ingatlan megszerzésénél is adóköteles bevételhez juthat, aki drágábban adja el ingatlanát, mint amennyiért azt a megelőző öt éven belül vette. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel és a korábbi vételár különbözetét 15 százalék jövedelemadó terheli, amelyet az egy éven belüli értékesítéskor 100 százalékban köteles kifizetni az eladó. Az adóalap azonban a második évtől folyamatosan csökken, az ötödik év után pedig már nem kell jövedelemadót fizetni.

Az ingatlanközvetítői jutalékra is felhívták a figyelmet, amelyet rendszerint a lakás eladója fizet, összege közvetítőtől, illetve az ingatlan típusától, elhelyezkedésétől függően 2,5-5 százalék plusz áfa körül lehet. Mindezek mellett az adásvételnél számolni kell még egyebek mellett a lakáshiteleknél a közjegyzői és folyósítási díjjal.

És még egy változás

Január elsejétől az állami kamattámogatott lakáshitelt igénybe vevőknek maximum 19 500 forint közjegyzői díjat kell fizetniük, azonban figyelni kell, mert ha a hitelfelvevő arra kéri a közjegyzőt, hogy hivatali helyiségén kívül vagy 18 óra és reggel 8 óra között, illetve munkaszüneti vagy pihenőnapon készítse el a közjegyzői okiratokat, akkor a megszabott díj emelkedhet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!