A megállapodásról az egyik aláíró fél, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, dr. Rolek Ferenc elárulta, hogy a november 20-án aláírt dokumentum hosszú tárgyalássorozat eredménye. A munkaadók nagyon jelentős engedményeket tettek, hogy kompromisszumra jussanak, de ezt egy olyan gazdasági és üzleti helyzetben tették meg, amikor úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság éppen kilábal a recessziós időszakból - áll a MGYOSZ közleményében.
“A mutatók alapján bizakodóak lehetünk, hogy vége a recessziónak” - mondta Rolek. “Azonban a kereset- és bérnövekedésben a vállalatoknak továbbra is óvatos politikát kell folytatniuk. Szociális megfontolásokból a legkisebb keresetűeknek jelentősebb engedményt tettünk, mert a minimálbéreket némileg fel kell zárkóztatni az átlagbérekhez,
ezért 2023. december elsejétől a minimálbér 15 százalékkal, havi bruttó 266 800 forintra, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 10 százalékkal, 326 000 forintra emelkedik.
A jövő évre prognosztizált infláció 6 százalék, ami azt jelenti, hogy ez egy jelentős, 9 százalékos reálértéknövekedést jelent a minimálbérnél, de a garantált bérminimumnál is 4 százalékos növekedést tesz lehetővé” - tette hozzá.
Az MGYOSZ alelnöke ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szociális szempontú minimálbér-növekedés nem jelenthet referenciapontot vagy hivatkozási alapot a béremeléseknél, a jelenlegi gazdasági környezetben egy reális bérnövekedés valahol a jövő évre prognosztizált 6 százalékos infláció és a 10 százalék között van. Ez az a sáv, amiben a vállalatoknak érdemes gondolkodni, nyilván figyelembe véve a saját pénzügyi és üzleti helyzetüket, illetve a bérpiacon elfoglalt pozíciójukat is.
A minimálbér emelése a korábbi években mindig január 1-jén lépett életbe, ami idén a tervezettnél magasabb infláció miatt változott. “Ez egyszeri dolog, nem tervezünk ebből rendszert csinálni” – hangsúlyozta az alelnök. “Ez azonban nem azt jelenti, hogy a béremeléseket minden cégnél előre kell hozni. Ahol a dolgozók bére nem ebbe a két kategóriába esik, ott az emelés természetesen helyi döntés kell, hogy legyen.”
Rolek kitért a megállapodás 4. ponjtára is, mely azt vetíti előre, hogy a VKF-en belül a felek tárgyalásokat kezdenek arról, hogy a mostani garantált bérminimum helyett egy ágazatonként vagy akár szakmák szerint differenciáltabb bértarifa rendszer irányába mozduljon el a jelenlegi struktúra. “Ennek az elveiről vagy a konkrét megvalósításról a jövő évben tárgyalásokat kezdünk. Ez egyelőre csak kezdeményezés, melyet megpróbálunk úgy kialakítani, hogy a munkavállalók érdekeit szolgálja. Ez egy nagyon komoly változás lesz, ami alapjaiban változtathatja meg a rendszert, és melynek nagyon sok feltétele van. Ez egy hosszú folyamat lesz, akár több évet is igénybe vehet. Mindenképp érdemes ezzel foglalkozni, de természetesen csak a vállalatok vezetőivel való egyeztetés után.”
