Az öngondoskodási piacon egyre fokozódó versenyben az év vége is kiemelten fontos. Mire számítanak az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak?
Nagyüzem várható: az egyéni befizetések összege az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál utolsó negyedévben meghaladhatja a 30 milliárd forintot. Azt, hogy ez miért óriási összeg, az is mutatja, hogy az év első kilenc hónapjában 42 milliárd forintot fizettek be a tagok, ami egyébként jelentős, 16 százalékos növekedést jelentett éves szinten. Az év végi hajrával és munkáltatói hozzájárulásokkal együtt pedig akár összesen akár 114 milliárd forint folyhat be a kasszákba, ez pedig rekordnak felelne meg az önkéntes pénztárak történetében. Az egészségpénztáraknál szintén jelentős volt a befizetések összege, 21 százalékkal 16 milliárdra nőtt a januártól szeptemberig tartó időszakban. Így az egészségkasszáknál is kiemelkedő lehet az év vége az egyéni befizetések szempontjából.
Ennek mi az oka?
Elsősorban az egyéni befizetések után járó 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés miatt van kiemelkedő jelentősége az utolsó heteknek. Az adókedvezményt ugyanis az év végéig történő befizetésekkel lehet maximalizálni. Tehát, aki csak teheti, érdemes az év végéig egyéni befizetésekkel hizlalnia az önkéntes nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári megtakarítását. Természetesen a mostani pénztártagok mellett az adókedvezmény maximális kihasználása azoknak is lehetőséget kínál, akik még nem kezdték meg a takarékoskodást az anyagilag biztosabb időskort megalapozó önkéntes nyugdíjpénztárakban vagy a tagok egészségmegőrzésben kulcsszerepet vállaló egészségkasszákban. Tehát a már említett adókedvezmény maximalizálása érdekében az év utolsó hetei a belépésre is alkalmat nyújtanak. Persze a Pénztárszövetség szakértői tisztában vannak azzal, hogy vannak, akik csak a munkáltatójuk segítségével tudnak takarékoskodni a pénztárakon keresztül, ebből a szempontból is különleges az év végi időszak.
A munkáltatók számára miért fontos ez az időszak?
Új szabályok lépnek életbe jövőre és ezeket már érdemes a munkáltatóknak decemberben figyelembe venniük a juttatási csomagok összeállításánál. A leglényegesebb tudnivaló, hogy az adószabályok változása ellenére továbbra is a legjobb juttatások között lesznek az alkalmazottak önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagságához adható munkáltatói hozzájárulások. 2019-től ugyanis munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni. Ezáltal a munkavállalók szempontjából a munkáltatói hozzájárulás kedvezőbb lesz, mintha ugyanazt az összeget bérként fizetné ki nekik. Ugyanez számokban: 100 forintonként közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással. Éppen ezért a munkáltatók szerepe felértékelődik jövőre. A legfontosabb, hogy ezt vegyék figyelembe a béren kívüli juttatásoknál. Sok munkavállaló számára ez megnyitja a kaput az öngondoskodás, ezen belül az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári takarékoskodás előtt.
Mire számítanak hosszabb távon?
A Pénztárszövetség eddig is és ezt követően is azt hangsúlyozza, hogy az öngondoskodási piac fejlődéséhez mindhárom szereplő szoros együttműködésére van szükség. Vagyis az állam, a munkáltatók és a munkavállaló partnersége alapozhatja meg a további növekedést. Reményeink szerint az adókedvezmény kiterjesztése; a fizetések emelkedése; az egyre tudatosabbá váló, azaz a jövőjükre nagyobb figyelmet fordító munkavállalók és a felelősségteljes munkáltatók számának növekedése nyomán stabil bővülés jöhet a pénztári szektorban.
PÉNZTÁRI MUNKÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS ÉS ADOMÁNY
- A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, azaz
o a munkáltató 21%
o a munkavállaló 33,5% adót fizet utána.
A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.
A pénztártag a számára biztosított pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy – a megszokottak szerint - egyéni befizetései után is).
CÉLZOTT SZOLGÁLTATÁS
- A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó)
o A munkáltató adóterhe 40,71%
o A pénztártag nem kell, hogy adót fizessen utána (és adókedvezményre sem jogosítja)A munkavállalók nagy része, 65-71 százaléka ráadásul fontosnak tartja, hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásukhoz, ezen belül az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári takarékoskodásukhoz.
A jutattatások hatákonysága:
(X)
