A “helyettesítési rátának” nevezett mutató azt hivatott jelezni, hogy a nyugdíjas hány százalékát kapja a nyugdíj előtt álló dolgozók – az ötvenes éveikben járók – bérének. Ez az érték 2016-ban még 67 százalék volt a KSH szerint, majd csökkent 59 százalékra. Mert bár a nyugdíjakat is jelentősen, az infláció feletti mértékben emelték, a bérek ennél is sokkal jobban megugrottak.
Ám ezzel van egy elég nagy probléma – ezek a számok a bruttó bérre és a bruttó nyugdíjra vonatkoznak. Márpedig a magyar nyugdíj adómentes, így jobb lenne a nettót a nettóhoz hasonlítani. Ilyen számok az OECD-nél vannak: A nettó nyugdíj a nettó bérhez képest 84 százalékos volt.
De nem az átlagbérhez képest. Az 50-59 évesek béréhez képest ilyen magas, ami a jelek szerint mélyen elmarad az összlakosság hivatalos átlagbérétől. Így valójában nem a tavalyi 130 ezer forint körüli nyugdíj a magas, hanem az ötvenesek fizetése (is) alacsony. Ezt támasztják alá azok az adatok is, amelyek szerint a magyar nyugdíjak vásárlóereje inkább a sor végén, más volt szocialista országok szintjén van.
Akárhogy is vizsgáljuk, sem a magyar bér, sem a magyar nyugdíj nem magas.
(Teljes cikk a Privátbankár.hu oldalán.)
