Az év végi időszak különösen fontos a tagok és a pénztárakba belépők számára, ugyanis a december 31-ig történő egyéni befizetésekkel maximalizálható a pénztári előtakarékossághoz kapcsolódó adójóváírás. A szervezet egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatókat érintő adóváltozások mellett az öngondoskodó magánszemélyek számára 2019-ben is elérhető lesz a pénztári megtakarításokhoz járó 20 százalékos, évente maximum 150 ezer forintos adókedvezmény.
A pénztári takarékoskodásban, tágabban véve pedig az öngondoskodásban három oldal érintett: a munkavállalók, a munkáltatók és az állam. Mindhárman megkerülhetetlenül fontosak és a piac megfelelő működéséhez a partnerségükre van szükség - áll az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) közleményében. Dr. Kravalik Gábor, a szervezet elnöke szerint kiemelkedő az állam szerepe. Az állam adja ugyanis az ösztönzést a takarékoskodásához. Az állami adókedvezmény évente 20 százalékos, akár 150 ezer forintos összegét érdemes igénybe vennie mindenkinek, aki csak megteheti. “Sok szó esik az adóváltozásokról, de lényeges, hogy ez a kedvezmény jövőre is él és jelentősen segíti a pénztári tagokat a takarékoskodásban. Azonban az idei év végi időszak is fokozottan fontos, mert az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagok, valamint a pénztárakba újonnan belépők a december végéig történő egyéni befizetéseikkel már most maximalizálhatják a nekik járó adókedvezményt” - hangsúlyozta dr. Kravalik Gábor. a Világgazdaság által szervezett öngondoskodási konferencián.
Sok múlik rajtuk
A már említett hármas partnerségben résztvevő munkáltatók szerepe azért kiemelkedő, mert nagyban hozzájárulhatnak a munkavállalók takarékoskodásához a nekik adott tagdíj-hozzájárulásokkal. Ugyanakkor a béren kívüli juttatások adózását érintő szabályozás miatt 2019-ben a pénztári tagoknak nyújtott hozzájárulás után a cégek ugyanúgy fognak adózni, mintha ezt a pénzt fizetésként adnák az alkalmazottaknak, bármilyen kedvezmény nélkül. Ez kedvezőtlen lehet a pénztári munkáltatói hozzájárulásokra nézve, de a Pénztárszövetség reméli, hogy a munkáltatók fenntartják, esetleg növelik majd a támogatást az érintetteknél.
“Az, hogy a juttatási csomagokban mi marad meg és mi az, amit az eddig adott béren kívüli juttatási elemek közül megszüntet egy-egy munkáltató, számos szempont alapos mérlegelése után dől el. A munkáltatók szerepe tehát felértékelődik 2019-ben” - emelte ki az elnök.
Elképesztő kiállás a tagoktól
Az öngondoskodási, ezen belül a pénztári piacon résztvevő harmadik oldalt a munkavállalók adják. Ők azok, akik az adókedvezmény segítségével növelhetik a pénztárakban meglévő megtakarításukat. A Pénztárszövetség adatai szerint a tagok egyéni befizetéseikkel évről-évre elképesztő mértékben állnak ki az előtakarékosság fontossága, ezen keresztül a pénztárak mellett. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál ugyanis az egyéni befizetések összege az idei első félévben 17, az egészségpénztáraknál 26 százalékkal nőtt.
A Pénztárszövetség szeretné elérni, hogy egyre többen kezdjenek el takarékoskodni a pénztárakban, azaz fokozódjon a nyugdíj- és egészégtudatosság. Mindezt azért, hogy minél többen egészségesen, biztos anyagi háttérrel mehessenek nyugdíjba. Tény, hogy az előtakarékosság és annak támogatása hosszú távú befektetés, ami egyéni szinten, össztársadalmilag is megéri a Pénztárszövetség szerint.
Az elnök a szervezet reprezentatív kutatásait idézve elmondta, hogy a munkavállalók (gazdaságilag aktívak) 60 százaléka takarékoskodik, részben a nyugdíjas éveire. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással a pénztárszövetségi kutatásokban megkérdezettek egyharmada, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal pedig a válaszadók 27 százaléka rendelkezik. “Ez kedvező arány, de bőven van tér az önkéntes nyugdíjpénztári tagság növelésére, ugyanez igaz az egészségpénztárakra is” - mondta dr. Kravalik Gábor. A pénztári megtakarítások mellett szól, hogy az egyik legkedvezőbb megtakarítási alternatívát jelentik részben az alacsony költség, a rugalmasság és az adókedvezmény miatt
Komoly lehetőség
A teljes pénztári szektor bízik abban, hogy az adókörnyezettel kapcsolatos szabályozásban a pénztárakban rejlő lehetőséget felismerve érdemi, pozitív változás lesz a jövőben és szorosabbá válik a három oldal - a munkavállalók, a munkáltatók és az állam - közötti partnerség. Ennek eredményeként a pénztári tagság bővülhet és növekedhet a felelős, a dolgozók takarékoskodásra figyelmet fordító munkáltatók száma is.
Emellett a pénztári szektor reméli, hogy a tagok az egyéni befizetéseikkel továbbra, így 2019-ben is bizalmat szavaznak a kasszáknak, a munkáltatók pedig támogatni fogják az alkalmazottak pénztári takarékoskodását. Hozzátette: “Remélhetőleg a 2019-es esztendő a lehetőségeikkel élő pénztártagok és a dolgozók öngondoskodásra való fokozott igényét figyelembe vevő, a takarékoskodásukat segítő munkáltatók éve lesz. Ehhez az öngondoskodás mellett elkötelezettek számára a pénztárak jövőre is valós és jó alternatívát jelentenek, hiszen a tagoknak megtakarítási-, a munkáltatóknak pedig az előtakarékossághoz fűződő támogatási lehetőséget tudnak biztosítani.”
Ellentmondó adatok: a mának élünk?
Az OTP Öngondoskodási Indexének legfrissebb eredményei alapján viszont úgy tűnik, a magyarok nagy része megtakarítási attitűdjeit tekintve továbbra is csak a mának él. A jövő már biztatóbb képet sugall, hiszen a magyar szülők egyre inkább felismerik a pénzügyi tudatosságra nevelés fontosságát. A szülők 85 százaléka legfontosabb céljának tekinti gyermeke támogatását nemcsak anyagilag, hanem megfelelő pénzügyi ismeretek átadásával is.
Az OTP Bank megbízásából 12. alkalommal elkészített Öngondoskodási Index adataiból az látszik, hogy a felnőtt lakosság nagy részének továbbra sincs semmiféle megtakarítása. Azaz az átlagkeresetek évek óta tartó bővülése sem adott igazán lendületet az öngondoskodásnak. Azok közül, akiknek van megtakarításuk, egyre többen tartják tartalékaikat saját otthonukban. Tavalyhoz képest kilenc százalékponttal, 41 százalékra emelkedett az otthon tartott készpénz aránya. A felmérés szerint ennek oka leginkább az, hogy az emberek így készülnek fel a váratlan helyzetek kezelésére, de sokan vannak, akik egyszerűen túl kevésnek tartják az összeget ahhoz, hogy befektessék a bankokban.
A leghosszabb távú tervezést igénylő, nyugdíjcélú megtakarításokról, továbbra is ellentmondásosan gondolkozik a lakosság. A felmérés történetében soha ilyen magas arányban (77 százalék) nem voltak azok, akik az államtól várják a kényelmes és biztonságos időskoruk biztosítását. A legtöbben arra számítanak, hogy kizárólag az állami nyugdíjukból fognak megélni, ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek 72 százaléka szerint ez az összeg nem lesz elég a gondtalan időskor biztosítására.
Látva, hogy a hosszú távú megtakarítások mértéke az elmúlt években folyamatosan csökken, a felmérés most először mélyebben is vizsgálta, mi a helyzet a családról, gyermekekről való gondoskodással. A kutatásban megkérdezett szülők csaknem kétharmada egyetértett abban, hogy a gyermekek anyagi támogatása az egyik legfontosabb cél, arról azonban, hogy miként és meddig kell ezt megtenniük, már erősen megoszlik a véleményük.
A legtöbb szülő addig támogatná gyermekét, amíg megteheti azt (41%), mások (57%) szerint ez függ a gyermek életkorától és társadalmi helyzetétől. A közép és felsőfokú tanulmányok költségeinek fedezése mellett, a kortársakkal közös programok, a házasságkötés és az otthonteremtés támogatását tartja a szülők többsége a legfontosabb támogatandó célnak. Ezeket a költségeket a szülők nagy része plusz munkából tervezi fedezni, mindössze ötödük gyűjt kifejezetten ilyen célokra.
