A kutatás arra is rámutatott, hogy a többség kiemelten fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás alatt is, az utazók több mint kétharmada külön utasbiztosítást is köt.
A CIG Pannónia Biztosító online felmérése során a válaszadók közel 90 százaléka jelezte, hogy elment idén nyáron nyaralni, és mindössze 11,2 százalék nem utazott el kikapcsolódni. A kutatás szerint a legtöbben belföldre utaztak, a válaszadók 40,8 százaléka jelezte ezt, valamivel több mint negyedük külföldi nyaralásra indult, illetve 21,1 százalékuk itthon és a határon túl is elidőzött ezen a nyáron.
A legtöbben fejenként 100 és 300 ezer forint körüli költéssel számoltak, a megkérdezettek kicsit több mint 40 százaléka tett így. A válaszadók negyede fejenként 50 és 100 ezer forint közötti összegből hozta ki a nyaralást, 16,5 százalékuk pedig 300 és 600 ezer forint között költött erre a célra. Az online kérdőívet kitöltők 8 százaléka pedig fejenként 600 ezer forintnál is többet szánt arra, hogy valódi kikapcsolódást jelentsen a nyaralás.
A többség a nyaralás során is szembesült az inflációval, a válaszadók 52,8 százaléka szerint minden drágult, így jelentősen magasabb volt az erre fordított összeg idén, mint a múlt évben. 30 százalék tapasztalta úgy, hogy lényegében nem változtak a kiadásai, 6,7 százalék pedig olcsóbban tudta megoldani az idei pihenést, mint 2021-ben.
Pandémia és háború – a nyaralásra is hatással voltak
A felmérés eredményei alapján a többség utazási szokásaira a pandémia és az orosz-ukrán háború egyaránt hatással volt. A megkérdezettek 46,3 százaléka kevesebbet utazik és sokkal jobban meggondolja, hogy hová megy, míg 13 százalék ha nem muszáj, inkább nem utazik külföldre. Viszonylag sokan vannak azonban – az összes válaszadó 40,7 százaléka -, akik egyáltalán nem változtattak utazási szokásaikon, ugyanannyit és ugyanúgy utaznak, mint a pandémia, illetve a háború kitörése előtt.
A reptereken Európában és világszerte tapasztalható problémák egyelőre nem igazán tántorítják el a magyarokat a repüléstől. A CIG Pannónia kutatása során a megkérdezettek 35,1 százaléka jelezte, hogy idén nem repülővel indul nyaralni. Azok közül, akik repülőre ülnek, közel 17 százalék egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy mi a helyzet a reptereken. A válaszadók 28,5 százaléka úgy nyilatkozott, hiába aggódnak a hírek miatt, ha csak repülővel tudják megközelíteni az úticéljukat, akkor gépre szállnak. A megkérdezettek mintegy ötöde viszont az aggasztó hírek miatt lemond inkább a repülésről.
Odafigyelünk a biztonságra
A felmérés alapján a többség fontosnak tartja a biztonságot a nyaralás során is. A válaszadók több mint kétharmada jelezte, hogy minden utazása előtt köt utasbiztosítást, további 13,1 százalék pedig arról számolt be, hogy a hitelkártyájához/bankkártyájához alapvetően jár ilyen szolgáltatás. További 6,4 százalék ha nem is mindig, de általában köt utasbiztosítást, főleg akkor, ha sportolást is tervez a nyaralás során. A válaszadók mindössze 13,4 százaléka jelezte azt, hogy egyáltalán nem köt utasbiztosítást.
A kutatás során megkérdezettek összesen 54,5 százaléka véli úgy, hogy a mostani helyzetben – a pandémia, vagy a reptéri problémák miatt – még fontosabb, hogy rendelkezzen utasbiztosítással, a fennmaradó 45,5 százalék viszont úgy látja, hogy korábban is pont ugyanennyire fontos volt az utasbiztosítás.
A legtöbben, a válaszadók 44 százaléka 5-10 ezer forint közötti összeget szánna egy egyhetes nyaralás során utasbiztosításra fejenként, valamivel kevesebben (40 százalék) pedig 3-5 ezer forintot fordítana maximum erre a célra. Viszonylag kevesen – a válaszadók mindössze 8 százaléka – szánna 10-15 ezer forintot biztosításra a nyaralás előtt, és ugyanennyien akár 15 ezer forintnál többet is kifizetnének erre, feltéve, hogy a biztosítás fedezi az összes kockázatukat.
