Általában szakmai konszenzus van abban a kérdésben, hogy az adóztatás ne legyen napi pártpolitikai kérdés. A viszonylag széles rétegeket érintő közteherviselés esetén ez nagyjából meg is valósul, ami pedig a speciális, általában egy-egy szektort érintő különadókat illeti, azt háttérmegállapodás alapján vetik ki.
A földadó eltörlése kapcsán lépte át ezt a piros vonalat az Orbán-kormány, amikor az energiaválság miatt nehéz anyagi helyzetbe került önkormányzatok bevételnövelése részeként Hódmezővásárhely is bevezette ezt a fajta adót. És miután ebben a megyei jogú városban ellenzéki a polgármester és a képviselő-testület többsége is, beindult a kormánypárti hisztériakampány. Az agrártárca csatlósaival együtt teli torokból üvöltötte, hogy a baloldal – bármit is jelentsen ez a címke a mai közéletben – mindenhol földadót vezetne be.
Az, hogy ez nem igaz, csöppet sem zavarta a kommunikációs csapatot, pedig Rogán Antaléknak csak egy Google-keresésbe telt volna felhívni a figyelmet arra, hogy a hisztipropaganda könnyen visszaüthet, hiszen a 2015 óta kivethető települési adó szinte bármilyen adótárgyat az önkormányzati adóztatás tárgyává tehet, így a termőföldet is. Amivel pártállásra tekintet nélkül éltek is a települések.
A termőföldre adót kivető önkormányzatok közül az eddigi legnagyobb a Nemzeti Agrárkamara alelnöke által vezetett Hajdúnánás volt, ahol Szólláth Tibor fideszes színekben lett városvezető. És mint ahogy lapunk rámutatott,
legalább tucatnyi olyan hazai település van, ahol fideszes polgármester irányítása alatt vezették be a termőföld adóját.
Ám nem meglepő módon a földadót (bárhogy is nevezi az önkormányzati adórendelet) főleg a legkisebb, pár száz fős települések független polgármesterei vetették ki. Nem is csoda, hiszen a helyi ABC, a kocsma, a zöldséges és a temető melletti virágbolt kivételével vállalkozás nem nagyon van náluk, így iparűzési adóból nem tudná fenntartani magát a falu.
Mivel a 2019-es önkormányzati választásokon a kormánypártok elég csúnyán visszaestek, egy szemmel látható,
már-már a kádári szocializmust idéző központosítási kísérletnek lehetünk tanúi.
A kabinet először elvonta az önkormányzatoktól a gépjárműadót (az igazság minden részletének kibontásához hozzá kell tenni, ez alapvetően a központi költségvetés bevétele lenne, ám azt korábban teljes egészében, később csak 40 százalékban átengedték az önkormányzatoknak), majd a Covid ürügye alatt megfeleztették velük az iparűzési adót. Ez pedig az a bizonyos máséval a csalánt esete. Az iparűzési adóból a központi költségvetés semmit nem kapott, a gépjárműadó pár tízmilliárdja pedig tényleg csak csepp volt a büdzsé több tízezermilliárdos tengerében.
Abba pedig bele sem merünk gondolni, hogy ha nem a Karmelita kolostor parancsolt volna rá az önkormányzatokra, hogy mondjanak le bevételeik jó részéről, hanem az Európai Unió hozott volna olyan döntést, hogy például a hozzáadottérték-adó (itthon ez ugyebár az áfa) mértéke egyetlen tagállamban sem lehet több 20 százaléknál, milyen hisztis toporzékolásba kezdett volna a kormánypárt! Hivatkoztak volna az adóztatás nemzeti hatáskörbe tartozó mivoltára, előkerültek volna a megporosodott „állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú óriásplakátok, és minden YouTube-on elérhető gyermekrajzfilm közben a „magyarokat tönkretevő brüsszeli bürokratákról” szólt volna a társadalmi célú hirdetés eufemizmussal illetett hisztériakampány.
Az önkormányzatok pedig tűrtek, nem árasztották el az uniós forrásból frissen kitérkövezett főtereket az „állítsuk meg a Karmelitát!” óriásplakátok, legfeljebb egy fárasztó nap végén a helyi Mancika borozóban mondhatta el Jóska, a polgármester a barátainak egy kisfröccs mellett, hogy idén nem tudnak szociális alapon támogatást adni, mert „odafönt” elvették a bevételt.
Az agrártárca most nekilát a földadó eltörlésének. Ami újabb csapás lenne, hiszen a településnek bevételcsökkenést jelent, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arra a kérdésre, hogy ezt szerintük honnan tudják pótolni az érintett önkormányzatok, nem adott választ.
Azt egyébként el kell ismerni, legitim érv lehetne, hogy egy olyan agrármúlttal rendelkező ország, mint hazánk, mentesíti a termőföldet az adóteher alól, csakhogy:
- akkor „tetszettek volna” így megfogalmazni a törvényt csaknem tíz éve,
- tessék megvédeni a 30-40 aranykoronás földeket az akkumulátorgyáraktól is!
Mindenesetre van egy olyan érzésem, hogy a vajúdó helyek majd kisegeret szülnek. A helyi adókról szóló törvény vonatkozó része itt-ott módosulgat, az adófizetésre kötelezettek köre meg jelentéktelen mértékben fog változni. Hiszen a földadóból Hódmezővásárhely után a két legnagyobb bevételt remélő település kormánypárti vezetésű. És mivel például a vállalkozóként gazdálkodó földműves már most sem sújtható önkormányzati termőföldadóval, drasztikus változásra nem nagyon van lehetőség.
De elmondhatják majd, hogy megvédték a magyar termőföldet. Igaz, az is csak közpénzből finanszírozott pártpropaganda lesz.
