Mint arról lapunk gyűjtése nyomán beszámoltunk, hazánkban biztosan van 55 olyan település, ahol kimondottan a termőföld után szed be az önkormányzat települési adót, melyre az Orbán-kormány 2014-es, a helyi adókról szóló törvény módosítása ad lehetőséget. Az 55 településből 13 esetben pedig fideszes színekben polgármesteri címet nyert településvezető irányítása alatt került sor a termőföldadó kivetésére, és csupán Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az egyetlen, aki ellenzéki polgármesterként nyúl ehhez az adóztatási eszközhöz.
A csütörtöki Kormányinfón szembesítettük Gulyás Gergelyt ezzel, aki a földadó ellen viszonylag frissen megfogalmazott kormányálláspontot azzal indokolt, hogy az most vált
„komoly, sokakat érintő problémává”.
Két héttel ezelőtt a kancelláriaminisztert már kérdeztük ebben a témában, akkor Gulyás Gergely még azt mondta, „eddig földadót nem vetett ki senki”.
Mostani kérdésünkre viszont már visszakozott a kancelláriaminiszter, és elismerte, amit korábban is állítottunk: több önkormányzatnak is voltak bevételei termőföld megadóztatásából. Gulyás Gergely szerint azonban ezek főleg kistelepülések voltak. „Nagyobb település ebből talán kettő vagy három volt” – mondta kérdésünkre a miniszter.
„De az a termőföldadóboom, ami január 1-jével bekövetkezett, az mértékét tekintve, az érintett települések lélekszámát tekintve, minőségileg más, nagyságrendileg más, mint a korábbi”
– fűzte hozzá.
A miniszternek abban igaza van, hogy a termőföldadót eddig jellemzően kistelepülések vetették ki, tízezer főnél népesebb város csak egy volt közülük: a fideszes színekben polgármesteri címet elnyert Nemzeti Agrárkamara-alelnök, Szólláth Tibor vezette Hajdúnánás. (A valasztas.hu adatai szerint a 2019-es önkormányzati választáson 13 782 fő volt a választópolgárok száma.)
A gyűjtésünkben szereplő 55 településből pedig 14 idén januárban vezette be ezt az adófajtát,
közülük pedig egyértelműen a korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt által vezetett Hódmezővásárhely a legnagyobb a maga 36 145 választópolgárával. A Csongrád-Csanád vármegyei megyei jogú város pedig jelentős, 100 millió forint bevételt remél földadóból, míg a harmadakkora Hajdúnánás 44 milliós bevételi előirányzatával a képzeletbeli dobogó második fokára szorult. A földadóbevételt tekintve harmadik az ugyancsak kormánypárti polgármester által irányított, 4161 választópolgárral rendelkező Kondoros, akik idén 20 milliós bevételt remélnek a termőföldek megadóztatásából.
Az igazán nagy gondban azonban az olyan kistelepülések lesznek, ahol a közhatalmi bevételek jelentős részét jelenti a földadó, márpedig ezek jellemzően a pár száz lelkes kis falvak. Hogy ők a kieső bevételt honnan tudják majd pótolni, arra a miniszter válasza nem tért ki.
