Mondhatni, csak az utóbbi hónapokban megszokott forgatókönyv szerint zajlottak az események a héten, pontosabban csütörtökön. Az MNB kamatot emelt, amire a forint erősödött, de csak rövid ideig, alig néhány órával a monetáris szigorítást követően ugyanis már ismét ugyanazon a szinten állt, sőt később még lejjebb is, mint ahol volt a jegybank lépése előtt.
Az okok persze ismertek. Hiába emelnek Matolcsy Györgyék kamatot, azzal a céllal, hogy hűtsék az inflációt, ha a forinteszközökön elérhető magasabb hozam lehetősége nem csábító a befektetők számára mindaddig, amíg Magyarország esetében legalább egy jelentős bizonytalansági tényezővel kell szembenézniük. Nevezetesen azzal, hogy hozzájutunk-e az Európai Unió (EU) minden tagország számára biztosított helyreállítási alapjának a forrásaihoz, amelyek a választások előtti költségvetési kiköltekezés miatt túlzás nélkül életmentőknek tekinthetők.
Bár a kormányzás 2026-ig való meghosszabbodásának biztossá válását követően Orbán Viktor azonnal ráfordult e feladat megoldásának, reaktiválva miniszterként az előző ciklusban háttérbe került (szorított?), de Brüsszelben a mostani kabinet tagjai közül egyedüliként szalonképesnek tekinthető Navracsics Tibort, még így sem biztos, hogy eljön a siker. Hiszen csak apránként van előrehaladás az EU-val való megegyezés felé – ismerte el csütörtökön az ezért küzdő tárca nélküli miniszter.
Persze a magyar gazdaságot illetően vannak egyéb kiszámíthatatlan tényezők is, amelyek a befektetőket kivárásra késztethetik. Méghozzá a kormány piaci viszonyokat torzító intézkedései. Jelesül az árstopok, amelyeknek július 1-jén le kellett volna járniuk, ám a kormány október 1-jéig meghosszabbította azokat, az egyes élelmiszerekre vonatkozót másodszor, míg az üzemanyagokat 480 forintban befagyasztó rendelkezést immár harmadszor.
Utóbbit annak ellenére, hogy a kormánnyal cseppet sem rossz viszonyt ápoló Mol vezére az újabb prolongálás előtt egy héttel azt nyilatkozta, ki kellene vezetni az üzemanyagárak korlátozását, mondván, ha ez nem történik meg, akkor ellátási gondok lehetnek. (Amely aggályt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón nem osztotta.)
Hernádi Zsolt még megengedő is volt, miszerint nem feltétlenül július 1-jétől kell egy az egyben ráengedni az autósokra a mától már 801,9 (benzin) és 820,9 (gázolaj) forintos horrorárakat, jó lesz az fokozatosan is.
Orbán Viktor azonban rá sem hederített erre, így további három hónapig maradnak a stopok.
Meglehet, a kormányfő arra bazírozik, hogy októberre enyhül majd az infláció, így majd nem okoz olyan nagy sokkot az árstopok kivezetése, amit azonban még így is tanácsos fokozatosan megtenni. Az MNB alelnökének legfrissebb, csütörtökön a nyilvánossággal megosztott várakozása szerint az infláció valamikor szeptemberben-novemberben tetőzhet. De persze az alapvetően az orosz-ukrán háború miatt kiszámíthatatlan mostani helyzetben e prognózis teljesülésére semmi garancia – ahogy azt már megtapasztaltuk az utóbbi hónapokban, nem véletlen, hogy sorra tolódik ki az áremelkedések csillapodásának lehetséges ideje.
Az meg már az Orbán-kormány gazdaságpolitikai filozófiájából egyenesen következik, hogy a lakossági jelzáloghitelek mintegy egyharmadát érintő kamatstopot, illetve a már eddig is világcsúcstartó – lévén, hogy a covid után számos országban bevezetett, de már csak nálunk élő – hitelmoratóriumot is kitolták, mindkettőt egészen ez év végéig. Mondani sem kell, hogy ezek az intézkedések is fokozhatják a kiszámíthatatlanság érzetét „a zemberek”-ben.
Meg persze a befektetőkben is. A hatósági korlátozások meghosszabbításával magyarázható, hogy az MNB csütörtöki kamatemelésének hatása hamar elillant. Bár a jegybank lépését elemzők váratlanként értékelték, abban tulajdonképpen nincs semmi meglepő. Hiszen azt követően, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is kamatot emelt, az MNB-nek nemigen volt más választása, a hozamkülönbség megtartása – jobban mondva helyreállítása – érdekében neki is szigorítania kellett.
Emellett persze szerepet játszhatott, hogy a forint hétfőn az euróval szemben átlépte a 400-as horrorszintet, majd kedd este már a 403-ast is megközelítve állított fel újabb negatív rekordot – annak ellenére, hogy a jegybank váltig állítja, nincs árfolyamcélja, azaz döntéseinél nem azt nézi, hogyan áll a forint a külföldi devizákkal szemben, hanem az infláció alakulását.
Mindenesetre a kamatdöntésre a forint nagyot ugrott, az euróval szembeni árfolyama csaknem három egységgel csökkent. Az már nem a jegybank hibája, hogy a forinterősítő hatás ezúttal is hamar elillant. Ebben ismét csak a kormány a ludas, amelynek feje pont a kamatemelés utánra időzítette a hatósági korlátozások meghosszabbításának a bejelentését. Ha ezt az eddigi forgatókönyv szerint tette volna meg, azaz szerdán, amely napon szokott összeülni a kormány, akkor nem lett volna ilyen látványos a jegybanki lépés degradálódása.
De írhatnám azt is Kőmíves Kelemen balladáját átfogalmazva, hogy ezúttal is csak az történt, hogy amit Matolcsy Györgyék felépítettek délig, azt Orbán Viktorék lerombolták estig.
