Míg a magyar társadalom az elmúlt hónapokban szinte kizárólag a koronavírus-járványra figyelt és mindenkiből autodidakta virológus lett, az Orbán-kormány a rendkívüli állapotot felhasználva szinte egy teljesen új országot rakott össze. Ennek az új országnak a tetszési indexét nyilvánvalóan alapvetően a párthovatartozás határozza meg. A kormány számítása szerint a pünkösd utáni héten éri el Magyarország az ötmillió első oltást, ezért a korlátozó intézkedések további enyhítése várható. Lassan talán enged a szorításából a vírus, így jut egy kis idő a kitekintésre; rácsodálkozhatunk, hogy a koronavírus elleni küzdelemből felocsúdva egy alaposan átrendezett országban találjuk magunkat.
A járvány elleni védekezés ugyan összességében sikertelen, hiszen az elhunytak száma a 30 ezret közelíti, és mégiscsak nem az oltottak, hanem a halottak száma a legfontosabb mérőszám egy járvánnyal kapcsolatban, ellenben az Orbán-kormány közben sikeresen megvalósította minden egyéb saját elképzelését. Mindezt gyakorlatilag nulla ellenállással szemben, hiszen a nép otthon ült (és eleve tilos volt gyülekezni), míg az ellenzék már inkább az előválasztási helyezkedéssel törődött.
Hosszú 90 nap lesz ez, mire véget ér ez a rendkívüli jogrend. Nem fogunk ráismerni, hogy mi lett az eddig is alaposan megtépázott köztársaságból - írtuk november 11-i jegyzetünkben. Igazunk lett. A rendkívüli jogrend ugyan nem ért még véget, és őszig meghosszabbították a veszélyhelyzet idejére vonatkozó rendeleteket is, de tényleg alig lehet ráismerni, hogy mi maradt a köztársaságból.
November 10-e volt, amikor az Országgyűlés megszavazta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, így az Orbán-kormány rendeleti úton kormányozhatott. Rögtön másnap elérkezettnek látták az időt arra, hogy átírják a választási törvényt. Ennek lényege, hogy pártlistát csak az a párt állíthat, amely legalább 50 egyéni (ez egy későbbi módosítóval 71-re nőtt) választókerületben önállóan jelöltet állított. Így jóval nehezebb lett külön listát állítani az ellenzéki pártoknak, ha állami támogatáshoz is szeretnének jutni, de közben egy körzetben csak egyetlen jelöltet állítanának a Fidesszel szemben.
Aztán decemberben kezdődött a helyi önkormányzatok leckéztetése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ötlete alapján döntött az Orbán-kormány az iparűzési adó megfelezéséről a 4 milliárd forint árbevétel alatti cégek esetében. Ezzel gyakorlatilag lélegeztetőgépre tette az önkormányzatokat, főleg az ellenzéki vezetésű Budapestet. Az iparűzési adó megfelezése mintegy 150 milliárd forint kiesést jelent összesen, amit a kormány átláthatatlan szempontok alapján kompenzált, random osztva ki milliárdokat egyes városoknak, míg a főváros nem kapott semmit.
Évtizedes viták után januárban eltörölték a hálapénzt és gyakorlatilag március 1-től átalakították az egészségügyet. A reform része, hogy az orvosok, nővérek számára megnehezítik a másodállást, és katonákhoz hasonlóan vezényelhetőek lettek az egészségügyi dolgozók az új egészségügyi szolgálati jogviszony alapján. Ennek egyik hatása lett, hogy 5500 dolgozó hagyta ott az állami egészségügyet, akiknek jeletős része a magánegészségügyben talált új állást. A magánegészségügyben pedig hirtelen számos ismert, és kevésbe ismert magyar és külföldi milliárdos látta meg a fantáziát. Egy ekkora átalakítás normális esetben vélhetőleg némi tiltakozást azért kiváltott volna (a 300 forintos vizitdíjba bukott már bele kormány), de mivel az egészségügy a járvánnyal volt elfoglalva, így az átalakítás gyakorlatilag mint kés a vajon, úgy ment át a rendszeren.
A felsőoktatás átalakítása is nagy falat szokott lenni, de a koronavírus-járvány alatt ez is könnyen ment az Orbán-kormánynak. Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba került, elveszítve közvagyon jellegét. Így nem maradt vidéken állami egyetem. Orbán Viktor pedig megüzente: nem tud jó szívvel baloldali embert javasolni a kiszervezett egyetemek kuratóriumaiba. Az új testületek élére miniszterek és államtitkárok kerültek Varga Judit igazságügyminisztertől Varga Mihály pénzügyminiszterig, akiknek megbízatása élethosszig tart, gyakorlatilag leválthatatlanok. Feladva ezzel a leckét egy esetlegesen következő, más színezetű kormánynak, hiszen így az egyetemek akkor is az úgynevezett nemzeti oldal befolyása alatt maradnak, ha közben a 2022-es választást elbukná az Orbán-kormány.
A választási rendszer, a helyi önkormányzatok, az egészségügy és az oktatás mellett még komplett gazdasági ágazatokat is döntő mértékben sikeresen átszervezett a kormány a sikertelen járványügyi védekezés közben. Szintén április végén szavazták meg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényt. Ennél hülyébb nevet a Monty Python-csoport sem tudott volna kitalálni a hatóságnak, amelynek elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, tehát 2030-ig regnálhat. Ez valamiféle öszvér-szuperfelügyelet lesz, de feladatai egyáltalán nem viccesek: hiszen egyrészt ide tartoznak a nemzeti dohányboltok és a kaszinók koncessziói és engedélyei is - mindkettő milliárdos piac, és korábban az Orbán-kormány formálta át a saját elképzelései szerint -, másrészt a felszámolási eljárások és a bírósági végrehajtás is. A szervezet élén pedig akkor is egy Orbán Viktor által kinevezett elnök marad, ha jövőre változna a kormányfő személye.
Ezzel párhuzamosan azonban április 30-tól lazított a kormány, és kinyitottak a teraszok, lehetett végre csapolt sört inni, ha volt is a mélyben felháborodás az egyetemek kiszervezése vagy az új szuperfelügyelet miatt, azt a teraszozás örömei hamar oldották.
Pestiesen szólva, nem semmi. Sok jelzőt lehetne találni minderre: zseniális, gátlástalan, ügyes, stb. Az viszont biztos, hogy összességében nem fair. Egy demokratikusan gondolkodó kormányzat nem akkor alakítja át egy ország nagy rendszereit, amikor a társadalom bénult, sokkolt állapotban van egy világjárványtól, és konkrétan tilos tömegesen tiltakozni. Lehet, hogy ezek a világ legnagyszerűbb reformjai voltak, de azok időzítése és bevezetésük körülményei összességében mégis abszurdak és velejéig antidemokratikusak. Egy évvel a választások előtt felállítani olyan testületeket, azokat feltölteni saját, lojális emberekkel, amelyek akkor is komplett ágazatok felett diszponálnak, ha már új kormány lesz, szintén nem vall köztársasági nézetekre. A tiltakozások ugyan elmaradtak, de a végső ítéletet a jövő tavaszi választásokon mondhatják ki az emberek, hogy ez így oké vagy nem oké.
