<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Főszerkesztői jegyzet egyebek mellett arról a Magyarországon hosszú évek óta elképzelhetetlen gesztusról, hogy a megamély politikai árok két szélén álló személy egymással kooperál. Vajon hogyan fogadják ezt a Karmelitában? A kérdés azért is időszerű, mert javában tart az ötödik Orbán-kormány castingja. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről.

Megint eltelt egy hét, de talán ezúttal helyesebb úgy fogalmazni, egy héttel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, kik alkotják majd az ötödik Orbán-kormányt. Már csak tíz napot kell várni, hogy a kormányalakítással e hét első napján felkért Orbán Viktort hivatalosan is megválassza a negyedik kétharmad, melyet követően meg is alakulhat a kabinet.

Orbán Viktor hétfőn hivatalosan is nekivághatott az ötödik kormánya összeállításához. Fotó: MTIOrbán Viktor hétfőn hivatalosan is nekivághatott az ötödik kormánya összeállításához. Fotó: MTI

Melynek névsora azonban már korábban ismertté válhat, akár a jövő hét második felében. Már ha ugyanazt az ütemezést tartják Orbánék, mint négy éve, amikor Áder János köztársasági elnök felkérése után tíz nappal a már akkor is régi-új kormányfő sajtófőnöke egy közleményben ismertette a leendő miniszterek névsorát.

Igaz, Orbán az április 3-ai választási diadal után immár szokásosnak tekinthető nemzetközi sajtótájékoztatóján még azt helyezte kilátásba, hogy „most nem lesz gyors kormányalakítás”, új kabinetje május végénél hamarabb nem állhat fel. Amit aztán tulajdonképpen a most péntek reggeli szokásos rádióinterjújában is megerősített.

A korábbinál hosszabb interregnumot azzal magyarázta, hogy időt akar hagyni magának arra, hogyan változtasson a 2018-22 közötti ciklust záró személyi összetételen. Merthogy változások lesznek a miniszteri tárcák gazdáit  illetően, az holtbiztos. Maga Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 16 évben minden választás után jelentős átalakítások voltak a kormány szerkezetében és a személyekben, s a pénteki rádióinterjúban is úgy fogalmazott, hogy nagy mértékben át szeretné alakítani a kormány szerkezetét, "nagyon sok új embert" kíván behozni. 

Olyan kormányt kell alakítani, amely meg tudja védeni Magyarországot a jövő három kihívásával, a növekvő migrációs nyomással, a pandémiával és az orosz-ukrán háborús helyzettel szemben - összegezte a régi-új miniszterelnök.

Április 6-án még csak egy személy kormánytagsága tűnt biztosnak, Szijjártó Péteré, akinek maradását az ötödik Orbán-kormány lehetséges tagjai közül egyedüliként név szerint belengette a miniszterelnök. Azóta szépen sorjáznak a nevek, posztok, hatáskörök, tárcák, de újabb konkrét bejelentés azóta sem érkezett.

Más kérdés, hogy nem kizárt, Szijjártó tárcája vékonyodhat, csak a külgazdasági terület felett őrködhet majd a jövőben, a külpolitikát viszont más viszi majd. A hvg.hu értesülése szerint ugyanis a külügyér nevéhez köthető keleti nyitás és oroszbarát politika megnyirbálta a tekintélyét a nem keleti partnerek köreiben.

Szijjártóhoz hasonló történhet Varga Mihállyal is, vagyis az, hogy marad, de szűkebb hatáskörrel. A várhatóan ezentúl kizárólag a költségvetésre és az adóügyekre fókuszáló pénzügyminiszter esetében azonban már megvan, ki felügyelheti a tőle vélhetően elkerülő területeket. Méghozzá – ahogy azt már az az előző heti jegyzetemben leírtam – egy új arc, Nagy Márton, aki 2020 májusáig volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, nem sokkal azt követően viszont Orbán gazdaságpolitikai főtanácsadója lett, s az is a mai napig.

Nem várható változás a belügyi tárca élén sem, de itt a Szijjártó-Varga pároséval ellenkező irányú mozgás állhat be. Nevezetesen, hogy Pintér Sándor a meglévő feladatkörei mellé még az egészségügyet is megkapja. Miután az annak irányításával az elmúlt négy évben megbízott Kásler Miklós a Covid alatt látványosan levitézlett, s már akkor Pintér (védő)szárnyai alá kellett tenni e feladatokat, amely most, úgy tűnik, immár hivatalosan és végleg nála lesz. (Amire, vagyis arra, hogy a belügy égisze alá tartozzon az egészségügy, utoljára 1945, azaz a II. világháború befejezése előtt volt példa, de hát végső soron most is háborús helyzet van – tehetjük hozzá.) Ami egyúttal azt is jelenti, hogy Kásler a jól (meg nem) érdemelt nyugdíjas éveit kezdheti meg, s így a korábban az utódjaként szóba került Szócska Miklós miniszterré avanzsálása is elmaradhat.

Tartóssá válhat Pintér Sándor átmeneti hatásköre. Fotó: MTITartóssá válhat Pintér Sándor átmeneti hatásköre. Fotó: MTI

De a közoktatás is a Belügyminisztériumhoz kerülhet. Hacsak nem ahhoz az új minisztériumhoz, amelyet az első kétharmados Orbán-kormány alatt londoni nagykövet Csák János irányíthat, akihez a felsőoktatás és szakképzés mellett az innováció is átkerülhet az eddigi egyik erős ember, Palkovics Lászlótól, aki azért ugyancsak tovább ülhetne bársonyszékben, de immár egy ipari és technológiai tárca birtokosaként. 

Pintér mellett a másik Varga, Judit igazságügyi miniszteri megbízatása is meghosszabbodhat.

Bár olyan pletykákról is hallani, miszerint a harcos amazon visszamenne Brüsszelbe csatázni – erre utalónak vélik egyesek férje távozását a Diákhitel Központ éléről –, erre nem vennék mérget (már csak azért sem, mert Varga Judit az Orbán-(foci)csapat alapemberének számít, miközben az is árulkodó jel, hogy utódjának személyéről még véletlenül sem kaptak szárnyra találgatások).

Nagy Márton mellett további két új személy is tagja lehet az ötödik Orbán-kormánynak. Az egyik Navracsics Tibor. Pontosabban ő visszatérő, hiszen 2010-14 között volt már miniszter, előbb közigazgatási és igazságügyi, majd külügyi. Most az EU-ügyekért és ezen keresztül az uniós forrásokért felelne,

vélhetően abból kiindulva, hogy az ő személyére Brüsszelben jobb szemmel néznek, amiből előnyt kovácsolhat az EU-s pénzekért, mint egy falat kenyérért küzdő kabinet.

A harmadik új kormánytag pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzletember és volt nagykövet lehet, aki korántsem mellesleg Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. Ő Benkő Tibort váltaná a honvédelmi tárca élén.

Egy ideig biztosnak tűnt, hogy az agrártárcát is új seprő irányítja majd. Méghozzá egy másik nagy visszatérő, Lázár János, aki a vidékfejlesztést is maga alá vonná. Ennek valószínűségét növelte, hogy a szerepvállalására firtató kérdésre Orbán a már említett nemzetközi sajtótájékoztatón azt válaszolta, „nem lehetetlen”. Azóta azonban halványult ennek az esélye. Sokatmondó, hogy Lázár nem ért oda időben a Fidesz és a KDNP e heti, hivatalos frakciófotózására. Ami még talán nem is lenne annyira egetrengető, lévén, hogy négy évvel ezelőtt is lekésett róla. A mostani magyarázata, miszerint „elaludtam” azonban túl hetyke ahhoz, hogy arra gondoljunk, Orbán komolyan számol a Kormányinfót annak idején meghonosított politikusra.

Akinek amúgy is valószínűleg meg kellett volna győznie a Lázárral nem jó viszonyt ápoló kabinetfőnökét, Rogán Antalt arról, hogy ellenlábasát szeretné reaktiválni. 

Meglehet azonban, mindezt okafogyottá tette, hogy Lázár egy másik, a kormányfőnek ugyancsak aligha tetsző dolgot is véghez vitt a héten. Látványosan, kamerák kereszttüzében fegyverszünetet kötött Márki-Zay Péterrel.

Akiről két nappal a választások előtt magabiztosan azt mondta, „2022. április harmadikán este tíz órára politikai hulla lesz”. Így érzékeltetve, hogy legyőzi majd az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét a szűkebb pátriájukban, Hódmezővásárhelyen. Legyőzte. Most, napra pontosan egy hónappal később pedig békejobbot nyújtott neki. Annak a Márki-Zaynak, akinek még a nevét sem hajlandó kimondani Orbán. Ám állítólag még így megkaphata volna Lázár a paksi kormánybiztosi posztot, ám azzal ő állítólag nem éri be.

Így hiába tetszik nekünk, kívülállóknak az elmúlt években rendkívül mélyre ásott árok két szélén lévő politikusi összeborulása, nagyon úgy tűnik, az maximum Hódmezővásárhely javára válhat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.