A háború szinte mindenkinek rossz, kivéve a nagy energiacégeket; nem jó ez így - erről beszélt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videójában. Az államtitkár szerint vannak, akik "degeszre keresik magukat" az energiaár-emelkedéssel. "Igen, most a nagy nemzetközi energiavállatokról lesz szó." Elég sok adat nyilvános már, így meg lehet nézni, milyen évet zártak tavaly - mondta a fideszes politikus.
Az államtitkár elmondta, hogy az osztrák OMV rekordévet zárt, adózás után 5 milliárd eurója maradt a cégnek. A Shell minden idők legnagyobb nyereségét érte el 40 milliárd dollárral, ez több mint kétszerese a háború előtti profitjának. A londoni székhelyű British Petrol a cég 114 éves történetének legjobb bevételét érte el tavaly, a nyereség 28 milliárd dollár, ami szintén több mint kétszerese a tavalyelőttinek. A francia Total is történelmi bevételt könyvelhetett el, 20,5 milliárd dollár a 2021-es tiszta profit. Az amerikai Chevron 35 milliárd dolláros rekordbevételt ért el tavaly, ami szintén a kétszerese az előző évinek - sorolta Dömötör Csaba. A másik amerikai "gigacég", az Exxon 56 milliárd dolláros rekord bevételt sepert be. "A nyugati olajiparban még egy cégnek sem volt hasonlóan magas éves nyeresége, óránként olyan 2 milliárd forintot kerestek. Nem rossz" - jegyezte meg a fideszes politikus.
"A sort folytathatnánk, annyi azért látszik ebből, hogy végül is egész jó kis üzlet ez a szankciósdi, és az abból sarjadó áremelkedés. Nem nekünk, de a mi bőrünkre, merthogy Magyarország energiaszámlája közben 4 ezer milliárd forinttal nőtt. Ezt a cégeknek a családoknak és a magyar államnak kell fedezni. Nem jó ez így" - jelentette ki Dömötör Csaba.
Miután a kormány agymosó propagandája évek óta folyik, ezért nem feltételezem, hogy az államtitkár úr tudatlanságból, esetleg csupán merő véletlenségből mosta volna össze az energiaárak emelkedését és az olajcégek profitjának látványos megugrását. Igen, az olajcégek rettenetesen sok pénzt kerestek köszönhetően annak, hogy az olajárak tavaly, részben a háború okán megugrottak, részben azért, mert az árrések a finomított termékek esetében jelentősen nőttek. De, és ez itt most egy borzasztóan nagy de, Magyarország energiaszámlája elsősorban a gázárak tavalyi berobbanása miatt ugrott meg, ennek pedig tényleg semmi köze az olajcégek profitjához.
Sokszor írtunk már róla, de úgy tűnik, a tények nem igazán zavarják a magyar kormányt és annak tagjait, hiszen a brüsszeli szankciós mantrát ismételgetik, miközben köztudott, hogy a földgázimportra semmiféle szankció sem vonatkozik. Ennél az energiahordozónál ugyanis az Európai Unió egy percig sem akarta elzárni a csapokat, a szállításokat az érvényes szerződések ellenére az oroszok tagadták meg. Ez persze problémákat okozott a piacon, durva áremelkedéssel járt időlegesen. Persze, ha igaz lett volna a kormány korábbi állítása, amely szerint 2021 őszén bombaüzletet kötöttek az oroszokkal és olcsón kapunk gázt, akkor ez nem érintett volna minket. Kár, hogy az nagyon durva csúsztatás volt, amit a magyar családok, akiket ugye a kormány állítólag minden erejével védeni akar, ezt a bőrükön tapasztalhatták meg. Csak az isteni gondviselésnek és a globális felmelegedésnek köszönhetjük, hogy rendkívül enyhe volt a tél, így a magyar emberek nem rokkantak bele a megugró árakba.
Persze a „gondoskodó és igazmondó” kormányunk mit tett az energiaárak emelése mellett? A magyar családoknak hirdetett százmilliárdokból energiahatékonysági programot? Majdnem, a lakosság helyett ugyanis gyármentő program néven a multinacionális vállalatokhoz hullott az állami manna.
De térjünk vissza az olajpiachoz. Az ott felhalmozódó profit persze nemcsak a magyar kormány szemét csípi, hanem más politikusokét is, erről laptársunk a Privátbankár oldalán a közelmúltban volt egy átfogó elemzésünk. Csakhogy amíg az európai vagy amerikai kormányok csak ízlelgetik, hogy le kellene ebből hasítani egy szeletet, addig ezt a magyar kormány már hónapokkal korábban megtette. Persze, mondhatni, volt miből, hiszen nemcsak a Shell vagy az OMV ért el rekordnyereséget, hanem a Mol is. Ráadásul, amikor felmerül a magyar kormány részéről, hogy ki és hogyan nyerészkedik, akkor érdemes megemlíteni, hogy szemben az uniós országok többségével, akik csökkentették az orosz importot, hazánk az egy évvel korábbinál 43 százalékkal több orosz olajat importált.
Ebben vélhetőleg szerepet játszott az is, hogy az orosz olaj ára szépen beszakadt és egy éve nagyjából 30 százalékkal olcsóbb, mint az Európában irányadó Brent. Tehát amikor úgymond nyerészkedő energiacégeket emleget az államtitkár úr, akkor jó lenne, ha nem feledkezne meg a magyar olajipari vállalatról sem, és akkor ne beszéljünk a Gazpromról, amelynek Európában lassan az MVM lesz a legnagyobb vásárlója.
Ja és persze ha már nyerészkedés. Dömötör államtitkár úr a videóban valamiért arról sem ejtett szót, hogy az orosz és a Brent olaj közötti árkülönbözet döntő részét nem a Mol teszi zsebre, hanem a magyar állam. Ebből nagyságrendileg éves szinten 500 milliárd forint bevétele származik a költségvetésnek. Hogy ez mekkora összeg, azt jelzi, hogy ennyi pénzből évekre lehetne rendezni a pedagógusok béremelési igényét, de például az év elején megemelt nyugdíjak pluszköltsége is kevesebb pénzt emésztett fel.
