Eredetileg egy alapos elemzéssel készültem a választások előtti utolsó jegyzetemre. Kimutatva, hogy mik történtek az elmúlt két évben, a 2022. májusi országgyűlési választások óta, amelyek miatt logikus, hogy a Fidesz és a neki asszisztáló KDNP alkotta kormánykoalíció kevesebb voksot kaphat majd a vasárnapi önkormányzati és európai parlamenti választásokra szavazni elmenő magyar állampolgároktól, mint két éve.
Felidézve, mit tett és mit nem a kormány a magunk mögött hagyott huszonnégy hónapban. Kezdve attól, hogy miután az infláció kilőtt, azt csak és kizárólag az Ukrajna 2022. február 24-ei megtámadása miatt Oroszországra kirótt európai uniós szankcióknak tudta be. Elhallgatva, hogy azokat kivétel nélkül az Orbán-kormány is megszavazta.
Megtehette. Magyarok milliói bekajálták a rogáni propagandagépezet kliséit, a háborús inflációt, a szankciós inflációt, amit a buzgó, a kormánytól csak szavakban független Magyar Nemzeti Bank csapata megfejelt a profit-vezérelt inflációval. A lényeg, hogy a kabinet nem tehet semmiről, minden a mások hibájából történik.
Csak a gondolkodni képesekben, a Fideszt és Orbánt nem vakon követőkben merült fel, hogy ha az oroszok elleni szankciók miatt hágott több mint negyedszázada nem látott magasságba, közel 26 százalékra az éves fogyasztóiár-index, akkor, hogy a fenébe lehet, hogy a többi 26 EU-s országban ennek a közelébe sem ment a pénzromlás? Még úgy se, hogy az Orbán-kormány hatósági intézkedések tömegével – ár- és kamatstopokkal, árfigyelő rendszerrel, hatósági és miniszteri fenyegetésekkel – próbálta fékezni a hazai inflációt.
De a gazdaságpolitikai hibákat tükröző egyéb mutatók, az ipar, a kiskereskedelem, az építőipar és a beruházások jelentős zuhanása, az állami költségvetés óriási hiánya sem késztették az elvakultakat gondolkodásra. Pedig ezeket a számokat az állami hivatal, a KSH tette közzé, amely ugyan publikált több vitatható adatot is, de azért óriási mínuszok eltüntetésére ő sem volt képes.
Persze nem is volt szüksége, hiszen a Fidesz-KDNP népszerűsége így is töretlen volt, noha a kormányzati praktikák a választóik bőrén is csattantak, például a reálbérek és reálkamatok negatívba zuhanásán keresztül. Észre sem vették, hogy romlik az életszínvonaluk, ezzel szemben a kormánynak gazsuláló NER-es nagyvállalkozók vagyona csak tovább gyarapodik.
Annak ellenére, hogy az EU a Covid negatív hatásai tompításának szándékával összetákolt pénzalapból a jogállamisági aggályok miatt csak a Magyarországot megillető forrásokat nem adta oda a mai napig teljes egészében. A 30 milliárd eurós csomagból 20 milliárd csak akkor jöhet meg, ha az Orbán-kormány hitelt érdemlően bizonyítja, nálunk már nincs korrupció, a közbeszerzéseken egyenlők az esélyek, nem csak a haveroknak lejt a pálya, valamint, hogy a gyermekvédelmi törvény homofób jellegét megszüntetik.
Ezek eddig nem történtek meg és valószínűleg soha nem is fognak. Egyszerűbb ugyanis a kormány számára, mint már említettem, mindent másra fogni. Brüsszelre, az idén már a 94. évében járó Soros Györgyre, a dollárbaloldalra – milyen büszke lehet magára, aki kitalálta ezt az ökörséget – és még sorolhatnánk.
Gyurcsány Ferencet ócsárolják, hogy 2006-ban hazudott reggel, éjjel és este – ami igaz is, de: Orbánék ugyanezt csinálják. A saját hibáikat az ellenfeleikre, ellenségeikre vetítik ki. Így hallhattunk olyan sületlenségeket, mint például, hogy az ellenzék brüsszeli aknamunkája miatt nem kaptak sokáig fizetésemelést a pedagógusok, vagy hogy míg a kormány békepárti, addig az ellenzék háborúpárti – sőt rajtunk, az oroszokon és a kínaiakon kívül a világon mindenki. Aki persze követte Orbánnak az 1989. június 16-ai Nagy Imre-újratemetése utáni pályafutását, aligha veszi be, hogy ez a minden helyzetben hadakozó politikus lenne a béke híve.
Fotó: Depositphotos
Dehát milliónyi honfitársunk ezt sem veszi észre. Nem a szemének hisz, hanem annak, amit mondanak neki. Így könnyű beetetni őket azzal, hogy pártjuk és kormányuk mindentől megvédi őket, ahogy tette azt az átkosban, vagyis a szocializmusban Kádár János és csapata. A lényeg, nem kell gondolkodniuk, csak elvonszolni magukat az urnákig és ikszelni. Azt is oda, ahová mondják, még nehogy eltévesszék!
Nekik imponálhat, hogy mindent visszaállamosítanak, legutoljára a ferihegyi repteret működtető vállalkozást, hogyhogy nem pont a választások előttre időzítve. Nem a repteret, hiszen az eddig is állami volt, de a gondolkodni nem képeseknek ezt a narratívát is el lehet adni. Mert, ha valamiben, a hamis kommunikációban, píárban vérprofi a kormányzati propaganda.
De azért még így is biztos, ami biztos alapon Orbán nyomott még egy mozgósítást, s úgy tűnik, ennek meg is lett az eredménye. Minden esélye megvan arra, hogy akár ugyanolyan szavazati aránnyal nyerjék meg a vasárnapi önkormányzati és európai parlamenti választásokat, mint a 2022-es országgyűlésit.
A rendszerváltás utáni időszak legnagyobb botránya, a pedofilügy ellenére, amelybe belebukott a köztársasági elnök! S amely apropóján aktivizálódott Magyar Péter.
Az az erre képeseket gondolkodtathatja el majd vasárnap este, a választási eredmények közzététele után bal- és jobboldalon egyaránt, hogy ha Magyar minden addiginál látványosabb kampányolása csak a Fideszhez képest feleakkora szavazatra elegendő, akkor mi lehet az, ami leválthatja a gazdasági és politikai hibákat és bűnöket felhalmozó kormányt.
Na ez az, ami miatt nem tűnik érdemesnek a fentieknél alaposabban elemezni a jelenlegi helyzetet.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
