Az ilyen típusú termékek, például gabonapelyhek, fehérjeszeletek, szénsavas italok, készételek és gyorsételek fogyasztása ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években világszinten – az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban például az átlagos étrend több mint felét teszik ki ezek az élelmiszerek. A helyzet még rosszabb a fiatalok és a szegényebbek körében, itt akár 80 százalék fölötti lehet ezek aránya az étrendekben.
A Guardian cikkében két olyan tanulmányt idézett, amelyeket a világ legnagyobb szívkonferenciáján mutattak be, és amelyek arra az eredményre jutottak, hogy az úgynevezett UPF-ek ártalmas hatások egész sorát vonzzák magukkal.
Az első kutatás, amely keretében 15 éven keresztül követtek nyomon 10 ezer nőt, azt találta, hogy azoknál, akiknek étrendjében a legmagasabb volt az ultrafeldolgozott élelmiszerek aránya, 39 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás, mint azoknál, akiknél a legalacsonyabb volt ez arány. Ennek súlyosságát nem kell magyarázni, hiszen a magas vérnyomás növeli a súlyos szívbetegségek, köztük a szívrohamok, a perifériás artériás betegségek, valamint a vesebetegség kialakulásának kockázatát.
A második, több mint 325 ezer embert vizsgáló tanulmány pedig arra az eredményre jutott, hogy azoknál, akik a legtöbb UPF-et fogyasztották, 24 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri események, köztük a szívroham vagy a stroke kialakulásának esélye. Az összefüggés pedig egyértelműnek tűnik, hiszen a kutatás szerint már 10 százalékkal több ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása 6 százalékkal növelte a szívbetegségek kialakulásának kockázata.
De miért ilyen károsak ezek az élelmiszerek?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek a gyártás során több kezelési folyamaton mentek keresztül, így gyakran magas a só- és cukortartalmuk, valamint adalékanyagokat és tartósítószereket tartalmazhatnak. Rosttartalmuk jellemzően alacsony, és nincs meg bennük a friss vagy minimálisan feldolgozott alapanyagok – például a friss gyümölcsök és zöldségek, a natúr joghurt és a házi kenyér – tápanyagtartalma.
Az UPF-ek veszélyességét régóta vizsgálják, korábbi tanulmányok a túlzott fogyasztásukat szintén számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget és a rákot.
A 10 ezer nőt vizsgáló kutatás egyik készítője, Anushriya Pant, a Sydney-i Egyetem munkatársa újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk egészségesnek vélt élelmiszerek, például a boltban vásárolt szendvicsek, csomagolások, levesek és alacsony zsírtartalmú joghurtok valójában ebbe a kategóriába tartoznak, így sokszor akár az egészségesnek tartott élelmiszerek valójában hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához.
A nők jellemzően több ilyen terméket fogyasztanak, mint a férfiak – tette hozzá Pant. Véleménye szerint vizsgálni kell azt, hogy ez a tendencia köszönhető-e az ultrafeldolgozott alacsony kalóriatartalmú, diétás élelmiszerek kifejezetten rájuk célzott marketingjének.
Hamarosan jelölhetik az UPF-eket?
Chris van Tulleken, a világ egyik vezető, a területtel foglalkozó szakértője úgy fogalmazott, hogy a tanulmányok eredményei teljes mértékben összhangban vannak azokkal az eddig eredményekkel. Hozzátette, az ultrafeldolgozott élelmiszerek jelentős része ismerős lehet, mint ’junk food’, ugyanakkor rengeteg biotermék is ebbe a kategóriába esik, amelyeket táplálónak, környezetbarátnak vagy a fogyás szempontjából hasznosnak adnak el. Kijelentette,
szinte minden olyan élelmiszer, amely csomagolása az egészségességét bizonygatja, ultrafeldolgozott élelmiszer.
Van Tulleken hangsúlyozta, egyre több bizonyíték van arra, hogy ezek a termékek például bélgyulladást okoznak, megzavarják az étvágyszabályozást, vagy megváltoztatják a hormonszinteket. A kutató most azt szeretné elérni, hogy az UPF-termékek csomagolását fekete figyelmeztető címkékkel kelljen ellátni, ahogyan ez Chilében és Mexikóban már megtörtént.
