<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Vannak furcsaságok a legújabb vírusvariáció eredete körül. Ezekre magyarázat lehet, hogy hónapokon keresztül rejtőzködve szaporodhatott egy HIV-beteg szervezetében, de olyan tudós is van, aki szerint viszont pont egy koronavírus elleni tabletta okozhatta az új mutációk megjelenését.

A koronavírus erőteljesen mutálódott, omikronnak keresztelt változata továbbra is gyorsan terjed a világban, már mind a hat kontinensen, 50 országban kimutatták a jelenlétét, és ugyan Magyarországon még nem találtak ilyen fertőzöttet, ez csak idő kérdése lehet. A várakozások szerint az omikron gyorsan beérheti, sőt akár leelőzheti és teljesen ki is szoríthatja a jelenleg még szinte egyeduralkodónak számító delta mutációt. Az is elképzelhető, hogy ez jó hír, hiszen egyelőre úgy tűnik, az omikron enyhébb megbetegedéseket okoz – ha viszont mégsem ez a helyzet, akkor a járvány következő hulláma rettenetes pusztítást hozhat.

Egy kutató az új koronavírus omikron mutánsának mintáit szekvenálja egy dél-afrikai kutatóközpontban 2021. december 8-án. A központ annak a kutatóhálózatnak a része, amely felfedezte az új mutációt. (Fotó: MTI/AP/Jerome Delay)Egy kutató az új koronavírus omikron mutánsának mintáit szekvenálja egy dél-afrikai kutatóközpontban 2021. december 8-án. A központ annak a kutatóhálózatnak a része, amely felfedezte az új mutációt. (Fotó: MTI/AP/Jerome Delay)

De nemcsak ezért fontos, hogy megértsük, hol és hogyan alakult ki ez a variáns, hanem azért is, hogy hatékonyabban figyelhessük, esetleg megelőzhessük újabb, kiszámíthatatlan „szupermutáns” vírusváltozatok kialakulását és elterjedését.

A helyzet viszont az, hogy az omikron feltűnésének megmagyarázása igen komoly fejtörést okoz a tudósoknak. A fő kérdés az, hogyan tudott ez a – David Stuart, az Oxfordi Egyetem biológiaprofesszorának szavaival élve - „jó csomó mutáció” hogyan tudott „radar alatt repülve” kialakulni. Az omikron genetikai értelemben ugyanis nagyobb hasonlóságot mutat a vírus még tavaly keringő változataival, mint az idei év slágereivel, a betával és a deltával. „Olyan, mintha egy évig bujkált volna valahol” – mondja Sarah Otto, a British Columbiai Egyetem evoulóciós biológusa.

Hordozón belüli evolúció

E furcsaság megmagyarázására több egymással versengő elmélet is született az elmúlt napokban. A virológusok többsége azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a vírusvariáns hónapokon keresztül mutálódhatott egy immunszupresszált, tehát nem megfelelően működő immunrendszerű beteg szervezetében. Egy másik elmélet szerint a vírusváltozat evolúcióját éppen a COVID elleni terápiában használatos gyógyszerek gyorsíthatták fel, megint egy másik teória szerint pedig előbb valamilyen állatfajra „ugorhatott át”, hogy aztán egy újabb váltással megint emberek között kezdjen terjedni.

Abból, hogy az omikron elsőként Dél-Afrikában kezdett terjedni, a szakértők arra következtetnek, eredete is valahol ebben a régióban lehet. Egy dél-afrikai kutatócsoport tavaly év végén rátalált egy kezeletlen HIV-betegre, akinek a szervezetében több mint hat hónapon keresztül jelen volt a koronavírus. Miközben a beteg legyengült immunrendszere sikertelenül küzdött a vírussal, az több olyan mutáción is keresztülment, amelyek érintették a híres-hírhedt tüskefehérjét, ami elsősorban felelős az emberi sejtekhez való kapcsolódás képességéért. És ahol az omikron-variáns számos mutációjának a többsége is megjelent. Egy brit kutatás hasonló folyamatot írt le egy leukémiás beteg kapcsán.

„Egy kezelést nem kapó HIV-beteg immunrendszere túl gyenge lehet ahhoz, hogy teljesen kiirtsa a szervezetből a koronavírust, de ahhoz elég erős, hogy beindítsa az evolúció folyamatát” – magyarázza Richard Lessels a dél-afrikai Durban egyetemének fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóorvosa. Szerinte ez a szcenárió megkönnyíti, hogy az új mutáció észrevétlen maradjon, mivel ha a beteg egyébként nem mutat koronavírusra utaló tüneteket, akkor könnyen előfordulhat, hogy le sem tesztelik. „Ritkán fordulhat elő ilyesmi, de hihető magyarázatot ad az omikron megjelenésére” – állítja Lessels.

A valószínűségeket mindenesetre növeli, hogy Afrika déli részén található a világ közel 40 millió HIV-fertőzöttjének több mint fele. Csak Dél-Afrikában nagyjából 1,9 millió diagnosztizálatlan, kezeletlen, esetleg diagnosztizált, de nem megfelelő kezelést kapó HIV-fertőzött lehet a becslések szerint. Márpedig a sok koronavírusfertőzött, az alacsony átoltottság és az évtizedek óta zajló HIV-válság nagyon veszélyes kombináció, mivel így nagyon nagy arra az esély, hogy gyengén működő immunrendszerű emberek vírushordozókká válhatnak. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek az egészségügyi válsághelyzetek nem választhatók el egymástól. Egy bostoni virológiai labor vezetője, Jonathan Li szerint több mint figyelemre méltó, hogy az omikron mellett az előző két „aggodalomra okot adó” mutáns vírusvariáns, a beta és a delta is Afrika déli régiójából származhatott a legújabb eredmények alapján.

Feltablettázott vírus

Egy másik elmélet szerint az omikron dél-afrikai megjelenése mögött a Merck COVID elleni tablettáját kell keresni. A lehetőséget felvető virológus, William Haseltine arra alapozza teóriáját, hogy Dél-Afrika volt a cég Molnupiravir nevű gyógyszerének 2019 októberében kezdődött klinikai próbáinak egyik kísérleti terepe. A gyógyszer úgy akadályozza meg a vírus szaporodását, hogy rengeteg másolási hibát okoz a genetikai állományban, amelyek egy szint elérése után replikálódásra képtelenné teszik az organizmust.

Ugyan a gyógyszer vészhelyzeti alkalmazását az Európai Unióban is engedélyezték, Haseltine és más tudósok is arra hívták fel a figyelmet, hogy a tabletta működési mechanizmusa bizonyos körülmények között akár veszélyesebb vírusváltozatok létrejöttéhez is vezethet. Az omikron „egy nagyon erősen mutálódott vírusváltozat – mondja Haseltine. – És stimmel az időzítés. Nem állítom, hogy ez történt, de megtörténhetett.” A Merck szerint Haseltine „alaptalan vádaskodásának semmilyen tudományos alapja nincs”.

A világon folyamatosan zajlik az újabb és újabb omikron-minták vizsgálata, november 22 óta már 1300 szekvenált mintát töltöttek fel egy nemzetközi adatbázisba, és ez alapján úgy tűnik, nincs alapja azoknak a feltételezéseknek, miszerint az omikron már régóta terjedhet a világban anélkül, hogy felfedezték volna. A különböző helyekről begyűjtött minták ugyanis genetikai értelemben nagyon közel állnak egymáshoz, nagyobb lenne a változatosság, ha a terjedés már régóta zajlana.

Az mindenesetre egyre biztosabbnak látszik, hogy a koronavírus végleges legyőzéséhez a világ minden táján hasonló hatékonysággal kéne az oltásokat beadni, a betegeket kezelni. A witwatersrandi HIV kutatóközpont igazgatója, Ian Sanne is ezt emeli ki: „Soha nem fogjuk megtalálni az első omikronos beteget, a „zéró pácienst. De meg kell akadályoznunk, hogy a történelem megismételje önmagát. Ahhoz hogy véget érjen a pandémia, a világ összes régiójában egy időben kell lépnünk. Aggasztónak tartom, hogy Afrika megint az utolsó lehet a sorban, ha szükség lesz egy omikronra szabott vakcinára.”

(Financial Times)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.