7p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy új kutatás szerint a világon évente 800 ezer gyermek születik halva a levegőt szennyező legapróbb részecskék miatt.

Nem mondunk újat azzal, hogy a légszennyezettség a szó szoros értelmében öl, butít és nyomorba dönt. Azonban ahogy újabb és újabb kutatások készülnek a témában, úgy válik ez egyre nyilvánvalóbbá, és a részletek egyre sötétebb képet festenek arról, mennyire veszélyes is a légszennyezettség, különösen a sokáig technológiai korlátok miatt nem is figyelt PM2.5, azaz a 2,5 mikrométernél átmérőnél kisebb részecskék.

Ahogy laptársunk, a Privátbankár.hu megírta,  PM2.5 részecskék – mivel átmérőjük nagyjából egy hajszál vastagságának 3 százaléka, és ezáltal tüdőn keresztül a véráramba is bejutnak – ezen kívül az érrendszert is károsíthatják, és a vérnyomást is növelik. Magasabb koncentrációjuk növeli a trombózis, a szívinfarktus, vagy az agyvérzés kockázatát is, ezáltal még számos ember életének idő előtti végét okozva. Arról már ne is beszéljünk, hogy a fejlődő gyermeki szervezeteknek sem tesz jót az apró részecskék belélegzése, a kisgyermekeknél különböző fejlődési rendellenességek gyakoribb előfordulásával is összekötötték a szálló por magasabb koncentrációját.

Az arcát sállal eltakaró nő megy füstölgő gyárkéményekkel a háttérben Szkopjéban 2022. december 30-án. A klnikák és kórházak nem győzik ellátni a légúti megbetegedéssel küzdő lakosokat. Az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat egy héttel ezelőtt nevezte meg Szkopjét a világ harmadik legszennyezettebb levegőjű városának. Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
Az arcát sállal eltakaró nő megy füstölgő gyárkéményekkel a háttérben Szkopjéban 2022. december 30-án. A klnikák és kórházak nem győzik ellátni a légúti megbetegedéssel küzdő lakosokat. Az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat egy héttel ezelőtt nevezte meg Szkopjét a világ harmadik legszennyezettebb levegőjű városának. Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Elvesztett magzatok

Egy új kutatás azonban ha lehet, még ennél is rosszabb hírt hozott. A Nature Communications által közölt tanulmány szerzői a PM2.5 részecskék koncentrációja és a halvaszületések száma között kerestek összefüggést. Az ENSZ becslése szerint a világon évi 2 millió várandósság ér tragikus véget halvaszületéssel (azaz a magzat a terhesség 20-28 hete után, illetve a szülés közben bekövetkező elvesztésével). Ez a nagyjából évi 140 millió megszületett gyerekhez képest azt jelenti, hogy minden 70 élveszületésre jut egy halvaszületés.

„Az ENSZ a halvaszületéseket a világ elhanyagolt tragédiájának nevezi – írják a tanulmány szerzői. – A halvaszületések megelőzése azon múlik, hogy minél átfogóbban megértsük az ezeket okozó kockázati tényezőket.”

A tanulmány 54 ország adatait felhasználva vizsgálta 137 gazdaságilag az alsó vagy közepesen fejlett kategóriába tartozó országban (a halvaszületések több mint 95 százaléka ezekben fordul elő) vizsgálta a PM2.5 részecskét jelenlétét a levegőben, illetve a halvaszületések számát. A WHO érvényes ajánlása szerint a PM2.5 részecskék szintje 5 mikrogramm/köbméter szint alatt nevezhető biztonságosnak (bár vannak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a „finompor”, ahogy magyarul nevezni szokás, még ennél kisebb koncentrációban is jelentős egészségügyi kockázatokat okoz, e szint felett viszont biztosan, ráadásul a növekvő mennyiséggel arányosan növekszik az idő előtti elhalálozások száma).

A WHO ajánlását nézve elborzasztó a PM2.5 szennyezettség szintje a világban, ugyanis átlagban 46 mikrogramm/m3 mértek a világban. Persze ez nagyon nem egyenlően oszlik meg, de még az egyik legtisztább levegőjű országban, Kanadában is 6 mikrogramm finompor van átlagosan egy köbméter levegőben.

A fejlődő országok többségében ennél sokkal rosszabb a helyzet, és a tanulmány megállapításai szerint ez a halvaszületések magasabb számával is egyértelműen összeköthető. Az adatok alapján a PM2.5 részecskék koncentrációjának minden 10 mikrogrammos emelkedése 11 százalékkal növeli a halvaszületés kockázatát.

A magas PM2.5 részecsekoncentrációhoz köthető halvaszületések száma (fent) és aránya (lent) a vizsgált országokban. Ábra: Nature Communications
A magas PM2.5 részecsekoncentrációhoz köthető halvaszületések száma (fent) és aránya (lent) a vizsgált országokban. Ábra: Nature Communications

Néhány konkrét példa a legtöbb halvaszületéssel sújtott országokból: Indiában évi 25 millió élveszületésre 217 ezer halvaszületés jut 60,15 mikrogrammos PM2.5 koncentrációra, Pakisztánban 6,07 millió élveszületésre 110 ezer halvaszületés jut 63,16 mikrogrammos szinttel, majd Nigéria  következik (7,8 millió, 93 ezer, 69,66 mikrogramm), hogy aztán Kína (10,6 millió, 64 ezer, 51,1 mikrogramm) és Banglades (2,8 millió, 49 ezer, 69,58 mikrogramm) zárja ezt a szomorú toplistát.

Természetesen e számokban a várandós nők általános egészségi állapota, illetve az egészségügyi ellátás, illetve a terhesgondozás színvonala is szerepet játszhat, ettől függetlenül a kutatók szerint egyértelmű az összefüggés a finompor és a magzati korban bekövetkezett halálok között, és a kutatók szerint

a világon a halvaszületések 40 százaléka, azaz 830 ezer halvaszületés köthető a magas légszennyezettséghez.

A tanulmány egy másik nagyon jelentős kockázati tényezőt is talált egyébként, ez pedig a várandós nők kora. Az adatok szerint a magzatukat elvesztő nők átlagosan 3,81 évvel voltak idősebbek azoknál, akik életet tudtak adni gyermeküknél, és a magas légszennyezettséggel sújtott országokban a 34 éves kornál idősebb várandósok körében volt a legmagasabb a halvaszületés kockázata.

Nagy kérdés, hogy pontosan milyen biológiai mechanizmusok miatt okozhat a PM2.5 részecskék magasabb koncentrációja nagyobb halvaszületési kockázatot. Ezt ugyan nem vizsgálta a tanulmány, de a szerzők három lehetséges okot is megjelelöltek. Amikor egy várandós nő belélegez PM2.5 részecskéket, ezek a véráramba kerülve a magzat szervezetébe is átjuthatnak, alacsony véroxigénszintet és immunológiai problémákat okozva, amelyek növelik a magzati halál kockázatát. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy az ilyen részecskék methemogoblin keletkezéséhez vezethetnek, azaz a vér oxigénszállító molekuláját, a hemoglobint olyan formára alakítják át, amely már nem képes oxigént szállítani, és ez megint ahhoz vezethet, hogy a magzat szervezete nem jut elég oxigénhez. A harmadik lehetséges okként a tanulmány azt emelte ki, hogy a PM2.5 részecskék a méhlepényben is elváltozásokat, működési zavarokat okozhatnak.

A tanulmány szerzői kiemelték azt is, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a halvaszületések aránya a világban (2000 és 2009 között 1,95, 2009 és 2019 között újabb 2,05 százalékkal). E mögött szerintük részben az is áll, hogy több fejlődő országban (elsősorban Kínában) jelentős erőfeszítéseket tettek az energiatermelés és a közlekedés légszennyezésének csökkentésére.

Hazai kockázatok

Magyarország nem szerepelt a tanulmányban vizsgált országok között, ráadásul a PM2.5 részecskék koncentrációját nem is méri megfelelő mérőhálózat az országban. Az egyéb légszennyezettségi adatokból viszont tudjuk, hogy főleg telente sok olyan nap van az országban, amikor rengeteg településen jelentősen meghaladja a határértékeket a levegő szennyezettsége.(Tavaly márciusban például egy szmogos időszakban a budapesti mérőpontok napi átlagos koncentrációra 13 és 38 mikrogramm közötti értékeket mértek, tehát jóval magasabbat a WHO ajánlásánál, ráadásul a napi átlagok mögött egyes órákban akár e számok többszöröse is lehetett a pillanatnyi érték.) Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy hazánkban a becslések szerint a szálló por részecskéinek 5 százaléka is származhat hulladékégetésből, és ezek egészségkárosító hatása Szegő Judit környezetkutató a Levegő Munkacsoport projektvezetője szerint „akár több százszor akkora is lehet, mint a fennmaradó 95 százaléknak”. És ez az 5 százalékos adat 2020-ból származik. Idén, a megugró infláció és energiaárak hatására feltehetően még többen fognak majd oda nem való dolgokat elégetni, hogy egy kis meleghez jussanak, tovább növelve ezt az arányt.

Azt tudjuk, hogy a 2019-es adatok szerint Magyarországon 3,3 halvaszületés jut ezer élveszületésre (2019-ben ez nagyjából 300 halvaszületést jelentett országos szinten), de arra vonatkozóan még becslés sincsen, hogy ezek közül hány vezethető vissza a légszennyezettségre.

Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a kockázatok csökkentése érdekében a várandósoknak különösen érdemes lehet figyelni arra, hogy minél kevésbé tegyék ki magukat és magzatukat a PM2.5 részecskék belélegzése jelentette veszélynek, tehát ne tartózkodjanak a szabadban magas légszennyezettség idején, illetve hordjanak legalább FFP2 minősítésű maszkot, a veszélyeztetett településeken élőknek pedig érdemes megfontolniuk egy légszűrő berendezés beszerzését is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!