A családi helyzet és az iskola meghatározó szerepet játszik abban, hogy a fiatalok folytatják-e tanulmányaikat a felsőoktatásban, arra azonban nincs hatással, miként teljesítenek, miután bekerültek – derült ki egy tanulmányból, amely elsőként vizsgálja a genetikai és környezeti tényezőket a felsőoktatásban. A londoni King’s College kutatói két csoportot, 3000 ikerpárt és 3000 másik embert vizsgáltak az Egyesült Királyságban, hogy különválaszthassák az egyetemi beiratkozást és teljesítményt meghatározó tényezőket – írja a Financial Times.
A Scientific Reports-ban publikált tanulmány szerint az iskolából kimaradók közötti különbségek 51 százalékáért genetikai tényezők felelősek – attól függetlenül, egyetemre járnak-e vagy sem. A kutatók által megosztott környezetnek definiált tényezők – főként azonos iskolai és családi háttér – 36 százalékban felelős, 13 százalékot pedig az egyéni körülmények tesznek ki.
Bár a tanulmány nem vizsgálta külön a diákok társadalmi és anyagi hátterét, az eredmények alátámasztják azt a nézetet, miszerint a hátrányos helyzetű fiatalok kevesebb eséllyel tudják sikerrel végigvinni tanulmányaikat, mint kiváltságosabb társaik, akiknek génjeik megfelelőbbek. A kutatók szerint az iskolai felvételi rendszereknek tekintettel kellene lenniük ezen társadalmi tényezőkre.
A kutatócsoport egy korábbi tanulmánya rámutatott, hogy a megosztott környezetnek nagy szerepe volt a középiskolai tanulmányokban, mintegy 40 százalékos hatással volt az eredményekre. A felsőoktatásban azonban ez az arány 1 százalék alá esik: a végzős diákok eredményeit 46 százalékban a genetika, 53 százalékban pedig az egyedi környezeti tényezők határozzák meg.
A kutatók szerint ezt a különbséget azt okozza, hogy a középiskolai tanulmányok azonos környezetet teremtenek a diákoknak, míg az egyetemen nagyobb esélyük van egymástól független élmények szerzésére. A kutatás alapján ezen egyedi tényezők – az új tapasztalatok és ismerősök – alapozzák meg főként az egyetemi tanulmányok eredményeit, míg a megosztott környezet szerepe háttérbe szorul
A szakemberek nem csak a gének és az tanulmányi eredmények közötti összefüggéseket vizsgálták, de elkezdték beazonosítani az erre a területre ható több ezer DNS változatokat. A legutóbbi, még nem publikált tanulmány ez alapján azt sugallja, hogy az eredményességért felelős genetikai különbségek 15 százaléka előrejelezhető egy részletes DNS-elemzésen alapuló poligénes pontszámmal – mondta a kutatás egyik vezetője. Hozzátette ugyanakkor: a tudomány ugyanakkor még nagyon távol van attól, hogy ilyen DNS vizsgálatok segítségével tudja meghatározni a legjobb tanulási lehetőségeket a diákok számára.
A poligénia, vagy sokgénes öröklődésmenet olyan génkölcsönhatási forma, amelyben több gén határoz meg egy tulajdonságot. Több, akár egymástól teljesen eltérő gén ha egyszerre dekodifikálódik újabb tulajdonság jöhet létre a fenotípusban. A poligének hatását a környezeti tényezők erősen befolyásolják, illetve az egyes allélok különféleképpen hatnak egymásra. Poligénia alapján öröklődik például az embereknél a magasság, vagy az intelligencia, állatoknál tejhozam, tojáshozam stb. – Wikipédia
