A gyémánt ugyan örök – amint azt a világ gyémánttermelésének 40 százalékáért felelős De Beers vállalatcsalád 1948-ban megálmodott szlogenje is hirdeti –, ám a természetes gyémántok iránti kereslet az elmúlt években érezhetően megcsappant. Ennek legfőbb oka, hogy
a stratégiailag kulcsfontosságú kínai és egyesült államokbeli fogyasztói piacon változott a prioritás: egyre többen választják a laboratóriumban előállított, mesterséges gyémántokat és színes drágaköveket.
Emellett mérhetően visszaesett a házasságkötések száma, ami az eljegyzési gyűrűkbe kerülő természetes gyémántok iránti kereslet további visszaesését eredményezte. De az sem elhanyagolható tényező, hogy az elmúlt években kevesebben vásárolnak befektetési céllal gyémántot, mint korábban.
Éppen ezért a De Beers vállalatcsalád legnagyobb részvényese, a londoni székhelyű, platina- és gyémántkitermeléssel is foglalkozó Anglo American multinacionális bányászati vállalat kénytelen radikálisan átszervezni az üzleti tevékenységét - számolt be róla az NBC News. Ennek legnehezebb része az 1888-ban, Dél-Afrikában alapított, jelenleg a világ 25 országában jelen levő De Beers eladása lesz - nyilatkozta Duncan Wanblad, az Anglo American vezérigazgatója a Financial Timesnak. A döntés hátterében álló okok meglehetősen összetettek, de a gyémántpiaci trendek változása mellett az is szerepet játszik benne, hogy a zöld infrastruktúra kiépítését, vagyis a természetben fellelhető, olcsóbb és tartósabb nyersanyagok – mint például a réz – hosszú távú felhasználását és kihasználhatóságát igyekeznek mindinkább előtérbe helyezni.
Fotó: Depositphotos
A természetes gyémántok ragyogása halványul?
Az NBC News által megszólaltatott független gyémántpiaci elemző, Paul Zimnisky szerint a gyémántárak idén eddig 5,7 százalékot zuhantak, és közel 30 százalékkal maradnak el a történelmi rekordnak számító 2022-es áraktól. A gyémántipar számára 2023 nehéz év volt, elsősorban a gazdasági kihívások és a laboratóriumban előállított kövek térhódítása miatt.
A gyémántpiaci kereslet változását jelzi, hogy előrejelzések szerint a legtöbb “fogyasztót” magáénak tudó Egyesült Államokban idén az eljegyzési gyűrűk felébe már laboratóriumi gyémánt kerülhet. Szemléltetésül: ez az arány 2018-ban globálisan még csak két százalék volt, 2023-ban viszont már 18,4 százalék.
Ezért választhatják egyre többen a mesterséges gyémántokat
A laboratóriumban növesztett gyémántok iránti keresletnövekedés praktikus és etikai okokra egyaránt visszavezethető. Tény, hogy a mesterséges gyémántok mérettől, színtől, csiszolástól és egyéb tényezőktől függően jóval – egyes becslések szerint akár 85 százalékkal – olcsóbbak lehetnek, mint a természetben megtalálható társaik. Keletkezésük ugyanakkor szakemberek szerint költséghatékonyabb, humánusabb és környezetkímélőbb. Nem kitermelés útján, a bányák mélyéről hozzák napvilágra ezeket, hanem szigorúan ellenőrzött környezetben, a természetes gyémántképződés folyamatát idéző módszerekkel készítik.
"Technikailag minden paraméterük megegyezik a természetben keletkezett társaikéval. Fizikai és kémiai tulajdonságaik, például a szerkezetük és a keménységük ugyanolyan" - ezt már Becsei Balázs ékszerész, etikus gyémánt szakértő nyilatkozta az Mfornak. Becsei – aki több mint húsz éve nyitotta meg az első önálló óra-ékszer boltját a fővárosban – 2019-ben kezdett laboratóriumi gyémántokkal foglalkozni. Véleménye szerint ízlés dolga, hogy ki milyen drágakövet szeretne az ékszerében látni, ám fontos eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a természetes gyémántok “értékesebbek” vagy “igazibbak”, mint laboratóriumi társaik. Ugyanakkor – mint mondta – csupán érték szempontjából előbbiek korlátozott elérhetőségükből adódóan mindig is magasabb presztízsűek lesznek a mesterséges gyémántoknál.
A természetes gyémántok száma véges, mivel ezek erőteljes vulkanikus működés hatására, jellemzően 1,3-3 milliárd éve alakultak ki. Mint Becsei Balázs mondja: azóta nincs olyan intenzitású vulkanikus tevékenység, ami a földfelszín közelében zajló gyémántképződés feltétele lehetne. A laboratóriumban növesztett gyémántok ezzel szemben 2-3 hét alatt előállíthatók, és nagy előnyük, hogy esetükben minőségibb színt és tisztaságot lehet elérni.
Hogyan készül a mesterséges gyémánt?
A kevésbé alkalmazott, úgynevezett HPHT-eljárás folyamán extrém nyomáson és nagyon magas hőmérsékleten (több ezer Celsius-fokon) speciális technikával, szénatomok hozzáadásával növelnek meg egy kis gyémántmagot.
A szélesebb körben elterjedt CVD-módszer során kémiai gőzfázisú leválasztást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy az aprócska gyémántmagot szénben gazdag gázzal teli környezetben növelik, mégpedig úgy, hogy a gázt magas hőmérsékletre, 1500-1600 Celsius-fokra hevítik, szenet kikristályosítva belőle.
“A mesterséges gyémánt sem olcsó, szó sincs arról, hogy filléres áru vagy tömegcikk volna. Az emberek egy részének az a prekoncepciója, hogy mivel ez laborban előállított kő, a cirkóniához – egy ügyes és megfizethető gyémántutánzathoz - a szerk. –hasonlóan olcsó” - számol be tapasztalatairól Becsei Balázs, aki ékszerészként ugyanolyan szívesen dolgozik laborgyámánttal, mint természetessel. Mint mondta, szakmai szempontból, vagyis a felhasználását illetően sincs különbség a kétféle módon keletkezett drágakő között.
Amiben különbséget lát, az, hogy míg a természetes gyémántok esetében a legkisebb fajlagos veszteséggel járó kerek csiszolás a sztenderd, addig a mesterségesen, technológiai okok miatt eleve téglalap alakúra növesztett gyémántoknál a fantáziacsiszolások fajlagosan olcsóbbak. Részben ebből is adódik, hogy ugyanazért az összegért a vásárló kaphat egészen kicsi, természetes gyémántot, vagy látványosan nagyobb és szebb minőségű mesterségeset. Tapasztalatai szerint egyébként vásárlóik 90 százaléka a laborgyémántot választja.
Becsei Balázs a jelenlegi gyémántpiaci trendet – ezzel együtt a természetes gyémántok iránti keresletet – illetően megemlítette az 1800-as évek végén kialakult helyzetet, amikor a piacot elöntötte a filléres szintetikus rubin. "Akkoriban a rubinos ékszerpiac összeomlását vizionálták, mondván, senki nem fog valódi rubinnal készült ékszereket venni. Azok a szintetikus rubinok is technikailag rubinok voltak, szinte csak a keletkezésük körülményeit illetően különböztek a természetestől. A valóságban viszont a rossz minőségű rubinok ára egy idő után beesett, a jó minőségűek pedig lassan visszanyerték értéküket, a kimondottan csúcskategóriás, gyűjtői minőségű természetes rubinok ára pedig új magaslatokba szökött" - tette hozzá.
A természetes eredetű és a laborgyémántok még nagyon sokáig – egymás mellett – elérhetőek lesznek a piacon. Ízlés, valamint pénztárca dolga, hogy ki melyiket választja: mindkettő egyformán értékes és ugyanúgy fénylik.
