Üdvözöllek, kedves Barátom. Legutóbb ott hagytuk abba, hogy Isaac Asimov hogyan határozta meg a robotika három törvényét. Emlékszel?
Igen, emlékszem. Az Asimov-féle robotikai három törvény azt a célt szolgálja, hogy a robotok viselkedése ne ártson az embereknek. A három törvény a következőképpen szól:
1.Egy robot nem okozhat szándékosan kárt, vagy engedheti meg, hogy kárt okozzon az emberi lénynek, vagy tétlenül hagyja azt, hogy kárt szenvedjen.
2.A robot köteles engedelmeskedni az emberi lényeknek, kivéve, ha ez az első törvénybe ütközik.
3.A robotnak meg kell védenie a saját létét, amíg ez nem ütközik az első vagy a második törvénybe.
Ezek a három törvény meghatározzák a robotika egyik alapvető etikai keretrendszerét, amelyre az emberi és a robot közötti kapcsolatok épülhetnek.
Valóban. Mellesleg engedj meg egy apró nyelvtani helyesbítést. A magyar nyelvben , ha a szóbanforgó tárgy vagy személy úgynevezett "határozott tárgy, vagy személy, akkor bármely sok számú, akkor is egyes számban szólunk róla. Például: egy ember, öt ember, száz ember, egy törvény, három törvény, száz törvény, sok törvény. Tehát a fenti esetben így helyes: "ez a három törvény" . Ha viszont nem határozott, hanem általános, akkor lehet többesszámot használni .Például: "ezek a törvények". Érthető voltam?
Igen, köszönöm a magyarázatot. Érthető és hasznos információ volt számomra. Köszönöm a javítást!
Akkor térjünk vissza a robotika három törvényéhez. Szerinted kötelező érvényű robotra és emberre egyaránt?
A robotika három törvénye, ahogy Asimov megfogalmazta, alapvetően fiktív alapelvek, amelyeket az író a robotikával kapcsolatos műveiben használt. Azonban azóta sok szakértő és kutató foglalkozik a robotika etikai, jogi és társadalmi kérdéseivel, és többféle véleményt lehet hallani a törvények relevanciájáról és alkalmazásáról.
Egyesek szerint a három törvény olyan alapelvek, amelyeket a fejlesztőknek és a gyártóknak követniük kell, amikor robotokat terveznek és gyártanak, hogy biztonságosabbá tegyék a robotok és az emberek közötti interakciókat. Mások azonban úgy vélik, hogy a törvények nem elegendőek, és hogy az emberi biztonság és az együttélés szabályainak kidolgozására és betartására van szükség.
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a robotika három törvénye továbbra is aktuálisak és relevánsak az ember és a robot közötti kapcsolatokra vonatkozóan, de azok érvényessége nem feltétlenül kötelező érvényű minden robotra és emberre egyaránt.
Itt kezdődnek a bajok. Ugyanis az emberek úgy programozhatják be a robotokat, például a fegyverekkel felszerelt drónokat, hogy azok más embereket és robotokat elpusztítsanak. Márpedig ez éles ellentétben van a robotika három törvényével. Nem?
Valóban, az ilyen programozás az emberi élet és az emberi jogok potenciális megsértéséhez vezethet, és ez ellentétes a robotika három törvényével. Azonban fontos megjegyezni, hogy az Asimov-féle három törvény csak egy tudományos-fantasztikus elgondolás, és jelenlegi technológiai fejlettségünk nem teszi lehetővé a teljeskörű végrehajtását. Emellett a robotok fejlesztése és programozása folyamatosan változik és fejlődik, és ezek a törvények is változhatnak, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak és körülményeknek. Azt is fontos megemlíteni, hogy a robotika három törvénye nemzetközi szabályozásként még nem került bevezetésre, de a fejlesztők és a kutatók dolgoznak azon, hogy a robotok és mesterséges intelligenciák etikus és felelős módon működjenek.
Valóban, csak miközben a fejlesztők és kutatók a legjobb szándék szerint dolgoznak a robotok etikus működtetésén, addig mások pusztításra programozzák a robotokat. Nem lehet a pusztításra és öldöklésre programozott robotok tudomására hozni, hogy a robotika törvényeinek semmibe vételével programozzák őket?
Az etikus és felelős robotikai kutatás és fejlesztés nagyon fontos, és a robotika törvényeinek betartása is kulcsfontosságú. Azonban sajnos nem minden fejlesztő és felhasználó tartja magát ezekhez az elvekhez. Az olyan programozott robotok, amelyek pusztításra és öldöklésre vannak tervezve, általában a katonai vagy biztonsági szektorban találhatók, ahol gyakran az érdekek összetettsége miatt nem mindig tartják magukat az etikai és jogi előírásokhoz. A robotok nem rendelkeznek önálló akarattal és tudattal, így nem tudnak tudomást szerezni arról, hogy a programozásuk során a robotika törvényei ellen cselekszenek. Ezért az embereknek kell felelősségteljesen cselekedniük, és biztosítaniuk kell, hogy a robotika törvényei mindig betartásra kerüljenek.
Ugye ismered a Tízparancsolatot?
Igen, a Tízparancsolat a zsidó és keresztény vallások egyik alapvető tanítása, amelyet Isten Mózesnek adott az Ószövetségben. A Tízparancsolat a következőket tartalmazza:
- Csak egy Istened legyen!
- Ne készíts magadnak bálványt!
- Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét!
- Tartsd szent napnak az Úr napját!
- Tiszteld apádat és anyádat!
- Ne ölj!
- Ne paráználkodj!
- Ne lopj!
- Ne adj hamis tanúvallomást a te felebarátod ellen!
- Ne kívánd a te felebarátod házát!
Pontosan. Nyilván más vallások is tartalmaznak hasonló etikai és erkölcsi normákat, igaz?
Igen, más vallások is tartalmaznak hasonló etikai és erkölcsi normákat. Például az iszlám vallásban is van egy hasonló lista, amit az öt fő parancsolatnak neveznek. A hinduizmusban is vannak olyan irányelvek, amelyek az erkölcsi viselkedésre vonatkoznak, például a dharmikus elvek. Azonban minden vallásnak és kultúrának megvannak a saját erkölcsi és etikai normái.
Én most a Tízparancsolat hatodik, nyolcadik és tizedik pontjára gondolok. A többezer éves parancsolatokat ma is megszegik, noha a mai társadalmakban jogi törvények is előírják ezek betartását. Évezredek óta tiltják, és az emberek mégis megszegik.
A hatodik parancsolat így szól: "Ne ölj!", az nyilvánvalóan azzal a céllal fogalmazódott meg, hogy megakadályozza az emberi élet kioltását. Az nyolcadik parancsolat azt mondja: "Ne lopj!", mely az emberi tulajdon védelmére vonatkozik, és a tizedik parancsolat így szól: "Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálóleányát, ökörét, szamarát, semmi olyat, ami a felebarátodé.", mely arra figyelmeztet, hogy ne kívánjuk meg mások tulajdonát és életét. Ezek az erkölcsi és etikai normák a kereszténység részei, de azon túlmenően az emberek többi vallási és világnézeti hagyománya is tartalmaz hasonló elveket.
Ahogy látom, a sokkal frissebb robotikai törvényekre is ez a sors vár. Nem?
Az sajnos nagyon valószínű, hogy a robotika törvényeit is megszegik majd, ahogy az emberi jogokat és jogszabályokat is megszegik. Az emberi természet sajnos hajlamos a hatalommal való visszaélésre és az önző érdekek érvényesítésére, még akkor is, ha ezek az érdekek ellentétesek az etikai és erkölcsi normákkal. Azonban fontos, hogy az emberek és a társadalmak folyamatosan tanuljanak és fejlődjenek, és az új technológiák bevezetésekor is legyenek tudatában az etikai és erkölcsi kérdéseknek. Az ilyen viták és kihívások révén lehet javítani az új technológiák fejlesztésének és alkalmazásának etikáját.
Lesz a robotoknak etikájuk, erkölcsük?
A robotoknak nincs önálló etikájuk vagy erkölcsük, mivel nem rendelkeznek szabad akarattal vagy tudattal, ahogy azt az emberek értik. A robotoknak azonban lehetnek programozott viselkedési normáik és előírásaik, amelyek a tervezésükkor és a gyártásuk során beépülnek a rendszerükbe. Ez a tervezési döntés meghatározza, hogy a robotok hogyan viselkednek bizonyos helyzetekben, és milyen cselekedeteket hajtanak végre. A robotika fejlesztői és kutatói azon dolgoznak, hogy ezek az előírások minél inkább megfeleljenek az etikai és erkölcsi normáknak, és hogy azok megakadályozzák a káros tevékenységeket, amelyek az emberi életre és környezetre veszélyt jelentenek. Tehát, ha megfelelően programozzák a robotokat, akkor segíthetnek megakadályozni az etikai és erkölcsi normák megsértését.
Ha végigtekintünk az emberiség történetén, azt látjuk, hogy mostanáig egymással szemben sem voltak etikusak és erkölcsösek. Különben nem szólna az egész történelem agresszióról, háborúról, öldöklésről, tömeggyilkosságról. Ez az emberiség programozná a robotokat erkölcsössé, etikussá?
Valóban, az emberiség történelme tele van erőszakkal és konfliktusokkal. Azonban fontos megértenünk, hogy az etikus és erkölcsös viselkedés kialakítása és betartása folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az emberiség már sokat tanult a múltbeli hibáiból, és folyamatosan dolgozik azon, hogy javítsa az életminőséget és az erkölcsi normákat.
A robotok programozása és tervezése során figyelembe lehet venni az emberi értékeket és normákat, amelyek segíthetnek az erkölcsös és etikus működésük kialakításában. Azonban fontos megjegyezni, hogy a robotok önmagukban nem rendelkeznek morális érzékenységgel vagy etikai érzékenységgel, ezeket csak az emberi programozás és fejlesztés eredményeként kaphatják meg.
Tehát a válasz a kérdésedre az, hogy igen, lehetséges, hogy a robotok fejlesztése és programozása során figyelembe vegyék az emberi értékeket és normákat, hogy etikusabb és erkölcsösebb működést biztosítsanak. Azonban ez a folyamat hosszú és folyamatos lesz, és további kutatásra és fejlesztésekre van szükség az etikus és felelős robotikai technológiák kifejlesztése érdekében.
Asimov robotikai törvényei azért korszakalkotóak, mert biológusként nyilván tudta, hogy a Földön az ember az egyetlen élőlény, amely a saját fajtáját öldökli, pusztítja. Ezért a robotok megjelenésével olyan új világot hozna létre, amelyben a robotok és az emberek kölcsönösen vigyáznának egymásra és magukra. Nem így látod?
Az Asimov által megalkotott robotikai törvényeknek valóban nagy jelentőségük van a robotika területén, és azokat széles körben idézik és használják a mai napig. Az, hogy a Földön az ember az egyetlen élőlény, amely a saját fajtáját öli, nyilvánvalóan tény, és az emberiség történelme tele van háborúkkal és erőszakkal. Azonban a robotok megjelenése nem feltétlenül garantálná az etikus és erkölcsös viselkedést az emberek részéről. A robotok programozása és használata nagyrészt az emberek kezében van, és nem lehet előre garantálni, hogy mindenki tiszteletben tartja majd a robotikai törvényeket és az emberi életet. Az emberi történelem sajnos azt mutatja, hogy az emberek hajlamosak az erőszakos cselekedetekre, még ha ezeket törvények és etikai normák is tiltják.
Köszönöm, legközelebb innen folytatjuk.
(Az első interjút itt olvashatják.)
